Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
Könyvkötők és könyvkötéstörténet - Pápa apja Zsoldos György könyvkötőnek, aki Pápán született 1744-ben.10 Ennek testvére Zsoldos János pápai református lelkész11 1783-1784-ben, kinek fia (tehát a könyvkötő unokaöccse) ifj. Zsoldos János vármegyei főorvos lett.12 Zsoldos György könyvkötőlegény vándorlása nem tartott sokáig, már 1765 körül szülővárosában működött. Az első években még konkurense lehetett Anton KOPPERGER compactor, aki Szecsődi Mártonnak, a Pápa belsővárosi bírónak 1759/60. évre 6 forint úgynevezett purger pénzt fizetett, ami azt jelentette, hogy felvették a polgárság soraiba.13 A források három ízben említik Gálfy István könyvkötőlegényt, aki 1794-ben az Esterházy-uradalom számára kötött, illetve kétszer kölcsöntartozásaival foglalkozott a városi közigazgatás.14 A századfordulótól ismert Nemetz (Nimetz) Márton, aki számlái tanúsága szerint gyakran dolgozott a Református Kollégium könyvtára számára.15 Kelemen József könyvkötő, aki szintén kisnemesi öntudattal rendelkező református városi polgár volt, 1793-tól 1831-ig folyamatosan szerepelt munkáival.161806-ban egy bizonyos „Zsidó Compactor Salamon "neve bukkant fel egy tartozás kapcsán.17 Az idősebb Zsoldos György Pápa városában folytatott tevékenységéről 1773-tól kezdve találunk adatokat. Készítményei közül az alábbi könyvkötéseket azonosíthatjuk: 1 1. Az Pápai [...] Aeklesia Absjolutionárius könyve 1773-178418 Az arctáblára ragasztott, szívformára kivágott feliratcímke alján szerepel a mester monogamja és egyik gyakran alkalmazott egyesbélyegzője (2. kép). A kezdeti évszámot a könyvkötővel nyomatták a címkére, míg a záró évet (1784) valaki kézzel jegyezte föl, tehát a jegyzőkönyvet nem utólag köttették be, hanem üres kötetet készíttettek meghatározott célra, így a címfelirat egyúttal datálja is a kötést. A 230x358 mm méretű, rongylemez-tábla borítású kötet gerincén és táblasarkain vöröses- barna márványozott festésű félbőr borítás van, a táblákat lila keményítős festékkel színezett papír borítja, melynek jellegzetes mintázata a megkent papír ívfelek rövid ideig tartó egymásra hajtásával alakul ki. Az öt gerincborda mentén 3-3 vaknyomott (festék, illetve aranyozás nélküli) egyenes sávozós vonalat alkalmazott a mester. A táblákat kettő pár kék beragasztott pamutszalaggal látta el. A fehér címkére fekete festékkel nyomtatta a nyeles kézinyomó betűszekrénybe (sorszedőbe) szedett címszöveget, monogramját és egy ún. rokályos (rocaille), másképpen bölcsőcs- kés egyesbélyegzőjét. Ez utóbbi díszítőszerszámlenyomat más munkáin is szerepel, mintegy ösz- szekötő kapcsot jelent ezek egyazon könyvkötés- csoportba sorolásához. 2. Pápai német vargacéh rendszabásai (1775-1780 körül)19 210x330 mm sötétbarna márványozott festésű juh egészbőr kötés rongylemez táblákon, két zöld selyem kötőszalaggal. Az esztergályozott fatokkal védett hitelesítő függőpecsét zöld zsinórja átfűzi a könyvtestet. Előzéke erősen sérült, töredékei alapján zöld és vörös színekkel két nyomódúcról készült ún. imprimé díszpapír. Kötésdíszítése nem valódi aranyfüsttel aranyozott, hanem ezüstözött, melyet aranyszín sáfrányos lakkal színezett, de e lakknak csak nyomai vannak. Két alkalmazott díszes sávozójának (filéta) hossza 120 mm az illesztési nyomok alapján. A kötésen előforduló kézi aranyozó bélyegzős (Stempel) díszítőmotívumok száma nyolc, ebből két-két pár tükörszimmetrikus sarokbélyegző. 3. Missale Romanum. Venezia, 1776.20 Kováts Ferenc uradalmi jószágkormányzó ajándéka a Kollégiumi Könyvtár számára 1806-ban: „Ex Oblatione Spectabilis Domini Francisci Kováts bonorum Festetitsiorum inspectoris possides publica [...] Coll. Reform. Papensis 1806” 250x335 mm sötétbarna egészbőr kötés vaknyomással, a táblasíkon is díszítve. Fehér előzékpapír, vörös metszés, sárga és fehér fonállal varrt dupla oromszegő. Egyik bélyegzője szerepel a 2. sz. kötésen is. 4. SZELI Károly: Magyar bábamesterség. Bécs, 1777.21 108x202 mm sötétbarna egészbőr kötés zöld márványozással. Előzéke díszítetlen fehér, metszése vörös, oromszegője okkersárga és fehér szállal duplán varrt. Gerincmezők közepén az 1. sz. kötésnél említett rokályos bélyegzőt alkalmazta a mester. A láb- és fejorom mentén használt sá- vozó (filéta) megöröklött, vagy vásárolt régebbi szerszám.22 5. Missale Romanum. Venezia, 1788.23 245x330 mm vörös borjú egészbőr kötés tábláján is aranyozva. Arctáblájának közepén ovális sugár146
