Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
KÖNYVKÖTŐK ÉS KÖN YV KÖTÉS TÖRT ÉN ET fejnél lévő orommezőkben.33 A könyvtest ormain az oromszegők készítéstechnikájában is egyéni ötletesség keveredik a vándorlás során tapasztalt divattal.34 Az 1790-1830 között készült kötéseken gyakori kapitális-típus az, ahol a zsinegalapot az előzékként alkalmazott imprimé papírral burkolták be, habár a dúc mintázata alig kivehető. Ritkább ekkor még a vászonnal, kézi festésű papírral, bőrrel bevont oromszegő. A modernizáció, az új és egyszerűbb technikák, borítóanyagok hazai megjelenését példázza a korábbi, kidomborodó valódi bordák (bordazsinegek) be- süllyesztése a már nem gömbölyített, hanem egyenes síkban rögzített gerinc felületébe be- fűrészeléssel,35 majd az „angolvászon" könyvkötő vászon megjelenése az 1840-es években.36 A század második harmadában elterjedtek a gyári, tömeges márványozásutánzatú borítópapírok; a kis üzemi méteráruként beszerezhető gépi oromszegő; az anyagában színezett gyáripari ve- lin- és géppapír előzékek alkalmazása. A század utolsó harmadában már Pápán és Veszprémben is megjelent a tábladíszítést egyetlen művelettel megvalósító, gépi klisés vaknyomás és gépi táblaaranyozás. A korábbi ún. valódi betáblázást, kötésborítást követő egyedi, kézműves díszítés helyett már előre, külön elkészített-borított kötést tesznek a présgép alá, majd a megnyomott kész táblába „akasztják" a könyvtestet. A korábbi divatú, csontlemezkékből, majd túróenyvből, meszes kazeinből készült plasztikus tábladíszeket (ima- és énekeskönyvek fehér lemezeit) az egész táblasíkot egyszerre befedő öntő- és présformákban készült táblalemezek szorították ki. Az öntő-préselő kliséket vaknyomó dúcokként is alkalmazták.37 Kutatási tájékoztatóm végén e periódusból mutatok be példát a különböző korú díszítőtechnikák, díszítőszerszámok utódlására, „továbbélésére" - a kötésemlékek közötti összefüggések feltárásának lehetséges eredményeire. Egy 1875-ben készült pápai könyvkötésen38 olyan egyesbélyegzőket és kliséket láthatunk, melyeknek eredeti szerszámai ma a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum iparművészeti gyűjteményében vannak. A Múzeum 1983-ban vásárolta meg más példányokkal együtt özvegy Bedőcs Károlyné, Pados Ilona könyvkötőtől (Pápa, Martinovics utca 9.), akinek elmondása szerint ezeket néhai férje 1938 körül vásárolta meg a pápai Mayer könyvkötő család egyik tagjától. E kézi aranyozó szerszámok között számos 18. századi bélyegző is van; többségük 19. századi, néhány márkajelzett bécsi is van közöttük. A kérdéses evangélikus énekeskönyv háttáblaborítóján szereplő egyik csillagos bélyegző39 igen közeli, de nem pontosan egyező méretű példánya Nimetz, Martin egyik azonosított kötésén szerepel, amely 1805-ben készült.40 Az énekeskönyv juhbőr borítású gerincén szereplő kézibélyegzőpár és a papírborítású táblasíkokon lévő négyszögklisé is a Mayer-hagyaték- ból Bedőcs Károlyhoz, majd özvegyétől bekerült a múzeumba.41 Az arctábla közepén kivehető még egy ügyetlen elcsúszással bepréselt ovális klisélenyomat is. Ez a szerszám nem maradt fenn, de kötéspárhuzama 1883-ból van.42 Mindkét kötés Mayer Adolf működésének idejére esik, de nem feltétlen az ő munkája. Az ismertetett könyvkötés egyúttal annak is szomorú példája, hogy a régebbi korok tisztes mesterségbeli tudását, a díszítőszerszámok alkalmazásának ízlésességét meg sem közelítő készítmények megjelenésével már leha- nyatló szakaszába érkezett a kézműves könyvkötő mesterség, hogy azután végleg átadja helyét a gépi kötéseknek. Jegyzetek ' Rabenau 1983. DREKK 0.1057. 2 Hogya 1987. 3 J. Halász 1977., J. Halász 1979. 227-229. 4 Hudi 1988., Hudi 1986. 5 DREKK 0.973. Könyvtári számadások számlamellékletei. 6 Sörös 1911: 678., 679. 7 Például: Missale Monasticum ... sub Regulám S. S. P. Benedicti. Velence, Belloniana nyomda, 1765. Possessor „Ecclesiae Tihaniensis Ord. S. P. Ben. [1]780." 235x322 mm táblaméretű sötét olajzöld bastarde egészbőr kötés hullámsávos vaknyomással barkázva és aranyozva. Egyező szerszámkészletű és technikájú analóg kötés pl.: „Eccl. Tihaniensis Ord. S. P. Bened. Ex eadem Ecclesiam Oreg- Lakiensem." Táblaméret 237x334 mm. Fekete bastarde egészbőr kötés azonos módon barkázva, aranyozva. Előzék repülőlap utáni szennylapja 1831-ben készült. Fenti misekönyvek könyvkötőjének feloldása: korábbi kimutatható előzmény nélkül 1833-ban a tihanyi apátság Franz Gründler veszprémi mesternek 30 forintot fizetett két Missale bekötéséért. Gründler az egyetlen könyvkötő, akivel élete végéig, 1844-ig köttetnek ebben az évtizedben. Forrás: VeML XI.607. No.484: Manuale Perceptorium et Erogationum 1833-1849.12-225. 8 Koncz 1986., Koncz 1987., Koncz 1989. 9 Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára, Ms. Mus. IV.798. Könyvtestének és előzékének azonos papírja Pápa városában merített készítmény Andreas Clauss mester monogramjával. 10 Például a sümegi Szent Ferenc-rend kolostorának jegyzőkönyve, melynél a possessor: „Liber hie Comparatus 132
