Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
Papírtörténeti adatok, VÍZJELEK LÉKÁRÓL A történeti Vas vármegye területén fekvő Léka (ném. Lockenhaus, 1921-től Ausztria) község határában, az Esterházy család birtokán, a Gyöngyös patakon a 18. század első harmadában létesült papírmalom. Történetét, működését Bogdán István történész illusztrált tanulmányban dolgozta fel. Ebben tizenhárom lékai készítmény, méret- és minőségadatait közölte a merítőszita és vízjele adataival, illetve a vízjelek méretarányos ábráival. Múzeumi könyv- és papírrestaurátorként alkalmam nyílt az egyes könyvek és kötött kéziratok szétbontásakor megvizsgálni a dokumentum papíranyagának készítéstechnikai adatait, akár töredékből összeillesztve kontaktrajzzal rögzíteni vízjelábráit. Két és fél évtized alatt a Veszprém megyei világi és egyházi közgyűjtemények anyagában a már feldolgozott helyi készítmények mellett számos más olyan papírmalom produktumaival találkozhattam, amely a történelmi Magyarország, a Kárpát-medence területén készült, s amelynek vízjelábrás közlésére eddig nem kerülhetett sor. E vízjelek adatolt publikálása akár kormeghatározó, döntő segédletet nyújthat datálatlan, vagy például hamis keltezésű, illetve töredékes iratok, térképek stb. levéltári-muzeológiai feldolgozásához. Szolgálhatja a hazai kézműves ipartörténeti kutatást, bővítheti a fehérmívesség, a papíripar iránt tiszteletteljes érdeklődéssel fordulók ismereteit. Az alábbiakban általam gyűjtött lékai papíradatokat ismertetem. (Minden esetben a felső, te- rülési szint felől veszem az átnézeti kép meghatározását, a vízjelelemek állását címerelemeknél sem a heraldikai irány, hanem a tényleges irány szerint adom meg.) Vízjelrajzok jegyzéke I. 1. Kb. 0,5 mm átmérőjű bordahuzalok sűrűsége (továbbiakban: F) 9 db/10 mm. Minden 14. kissé vastagabb, kiemelt. A keresztirány merevítőbordák távolsága egymástól (továbbiakban: M) 23 mm. Vízjele bal koncon antikva betűkkel: IGS = Johann Georg Schoberwalter papírkészítő mester monogramja. I. G. Schoberwalter 1731- től 1757 végéig volt a lékai malom bérlője. Jobb koncon töredékes rajzolatú címerpajzs, tetején háromágú korona, rajta háromágú balra néző szárnyas oroszlán (griff) jobbjában szablyát, baljában három szál virágot tartva. A címerrajz, a tulajdonos/birtokos Esterházy család címerének részben rontott változata (az eredetin kettős farok, ötágú korona szerepel). Pápa város pintércéhének rendszabásai, német nyelven írt kézirat. Az artikulusokat gr. Esterházy Antal (1676- 1722) engedélyezte, de a kézirat későbbi átírat, 1734 körül kelt. Őrzési helye GEKM Pápa, (lt.sz. 63.2.2) Körülvágott kancelláriai papír. I. 2. Előző papír készítésénél használt szitapár másikának rajza. Ezen jobban kivehető a felső koronapánt vonala a középső ékkővel, illetve a címerpajzs alján, a griff lábai alatt a korona karéjos középága. Jobb combnál az egyik farokbojt előrevetett rajza látható. I. 3. F 9/10 mm, M 30 mm. Vízjele konc-középen a heraldikailag hiteles álláshoz képest fordított, jobbra néző, előbb ismertetett griff, itt címerpajzs nélküli Esterházy-címeralak, alatta I. G. Schoberwalter monogramja. Körülvágott 513x434 mm sárgásfehér, finom régészt, vagy nagy félposta papír. A pozsonyi kádárok céhének artikulusai, amelyet a nagyvázsonyi kádároknak megküldenek 1693-ban. Gr. Zichy Imre vázsonyi földesúr által Nagyvázsonyban 1735-ben hitelesített megerősítő másolat. LDM céhtörténeti adattára (lt.sz. 59.81.1.). 103
