Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)
„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)
1944. július 14-én - miután tiltakozott a zsidók deportálása ellen - büntetésből Siklósra (Baranya vm.) helyezték át főszolgabírónak. 1944. december 8-án visszakerült Veszprémbe. Ellenezte az öregek, nők és gyerekek hóeltakarításra való kivezénylését, hogy ezek járhatóvá tegyék az utakat a német haderő számára. Ezért vitéz Endre László,139 a Hadműveleti Területek Polgári Közigazgatásának vezetője, 1945. január 25- én hivatalából felfüggesztve, fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett ellene. 1945. február 12-én (március 1-ig) rendőrhatósági őrizetbe vették. A komolyabb büntetéstől csak a háború vége és a nyilas rendszer összeomlása mentette meg. 1945-1951 között ismét a közigazgatásban dolgozott. 1945. augusztus 4-én járási főjegyzői tisztségében megerősítették és itt dolgozott 1949. április 12-ig. Ezután árvaszéki ülnök, majd 1950 júniusától a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának IV. ipari osztályán volt előadó, ahonnét rövidesen eltávolították. A továbbiakban, mint „deklasszált horthysta elem” rendkívül változatos helyeken hányódott. 1956. február 1-jén nyugdíjazták. 1964-1978 között a veszprémi Bakonyi Múzeum adattárosa volt. Praxisában egyaránt szerepelt az adattári rend kialakítása, leltározás, levéltári és könyvtári kutatás, ügyintézés, lelőhelyek terepen való beazonosítása és számos egyéb dolog. Aktív tagja volt Veszprém város Műemléki Albizottságának, ahol elérte, hogy a város műemlékeit máig is meglévő, feliratos, ismertető kőtáblákkal jelöljék meg. Hosszas közszolgálata során - függetlenül ügyfeleinek rangjától, foglalkozásától és társadalmi állásától - mindenkinek igyekezett segítségére lenni. Ezért általános közmegbecsülés és szeretet övezte. 1927-ben nősült meg, 1 fia (1928) és 2 leánya (1931,1938) született. Kitüntetései: 3. osztályú Katonai Érdemkereszt kardokkal és hadiékítménnyel (1918), Ezüst- és Bronz Katonai Érdemérem kardokkal (ezüst: 1918, bronz: 1917. május), 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (kétszer, 1916, 1917), Bronz Vitézségi Érem (1917), Károly Csapatkereszt (1917), Veszprém Megyéért arany fokozat (1977). (Irodalom: HAHN-ZSADÁNYI 1929, oldalszámozás nincs; HERCZEGH 1936,198., 228., 233, 249, 264, 266, 270, 286, 313, 422. arcképpel; ÉRI 1994, 15-18. két arcképpel; Múzeumi arcképcsarnok 2002, 769.; Hadtörténelmi Levéltár, Bp.: Tiszti anyakönyvi lapok 1812.) 90. Síremlék Családi fehér kő síremlék, borostyán ággal díszítve, az alábbi felirattal: GERSEY FERENCNÉ SCHERER ILONA 1931- 1963 DR. SCHERER JÁNOS 1895-1978 DR. SCHERER JÁNOSNÉ 1903-1996 KEDVES DERŰS LÉNYED KÖZÖTTÜNK MARAD Veszprém, Mártírok útja, Alsóvárosi temető. SCHRÖCK EMIL (Városlőd(?), Veszprém vm., 1876 - 1917, hősi halált halt) Shröck Emil a 19. század végén a veszprémi piarista főgimnázium tanulója volt. Az I. világháborúban a 31-es honvéd gyalogezred közlegényeként esett el. (Irodalom: Kegyes-tanítórendiek értesítője 1929-1930. 57.) 139 Endre László, vitéz (Adony, 1895. jan. 1. - Budapest, 1946. márc. 28.) jogász, megyei tisztviselő, szélsőjobboldali politikus. 1937-től Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm. alispánja. 1944. ápr.-tól a Sztójay-kormány belügyminisztériumának adminisztratív államtitkára. 1944. okt. 29-től a hadműveleti területek polgári kormánybiztosa. A háború végén amerikai fogságba került. Háborús bűnösként kiadták Magyarországnak. A Budapesti népbíróság a zsidók deportálásában játszott vezető szerepe miatt halálra ítélte. Kivégezték. (NÁRAY 1988, 111., 146. 87. jegyzet; BETHLEN 1989, 144.; VATTAY 1990,45.; LAKATOS 1992,45., 118., 125., 290.) 68
