Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)
„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)
58. Fénykép levelezőlapnak kidolgozva Kartonpapír, barnás árnyalatú, 8.7x13.4 cm. Mészáros István fényképészmester portréja kb. csípőtől felfelé. Öltözete: fehér ing kemény állógallérral, csíkos nyakkendő, sötét mellény, sötét zakó, csíkos, sötét nadrág. Bal keze középső ujján karikagyűrű. Zakóján valamennyi fentebb leírt kitüntetését viseli, (a 2. oszt. Ezüst Vitézségi Érmet hibásan a Károly Csapatkereszt szalagján!). Hátoldalán fekete tintával, feltehetően Mészáros írásával: vMészáros/ Veszp 1933 III 6. Történeti fényképgyűjtemény 88.1.5. V. dr. Fodor Zsuzsa történész gyűjtése Mészáros István leányától, Lengey Alajosné szül. Mészáros Magdától (Balatonalmádi, Arany János utca 1.). Publikálva: V. FODOR 1989. 69. 59. Síremlék Fekete márvány családi síremlék. Felirata: + (ovális fénykép) MÉSZÁROS ISTVÁN 1886-1947 Munkás, alkotó életed után, pihenj az Urban csendesen! özv. GAÁL KÁROLYNÉ 1867-1940 MÉSZÁROS ISTVÁNNÉ 1888-1968 Sodoro szobrász, Enying. Veszprém, Mártitok útja, Alsóvárosi temető. NAGY LAJOS, vitéz (Budapest, 1891. április 29. - Veszprém, 1985. július 31.) Középiskolai tanulmányait a pápai református főgimnáziumban végezte. Egy esztendeig vasúti díjnok volt. 1911-től jegyzőgyakornok Berhidán. 1912-ben elvégezte Budapesten a közigazgatási tanfolyamot és jegyzői oklevelet szerzett. Ezután segédjegyző Berhidán. Az I. világháborúban 1914 júliusától teljesített szolgálatot a m. kir. 31. honvéd gyalogezredben, az orosz- és az olasz harctéren, kezdetben, mint egyévi önkéntes, végül, mint tartalékos hadnagy. Kétszer sebesült (Kárpátokban tüdőlövés, Strij folyónál kézlövés). 1917 májusában a III. zászlóalj segédtisztje volt Kostanjevicánál, ahol hamarosan olasz hadifogságba esett. 1919 októberében tért haza a hadifogságból, Piazza Armerinából. Ismét segédjegyző, majd 1921-től vezető községi jegyző Berhidán. A Polgári Olvasókör elnöke, Az O.K.H. fiók elnökigazgatója, a Hangya helyi fiókjának igazgatója. Közben 1940-ben átmenetileg oktatójegyző a visszatért erdélyi Kovásznán. 1943-1944-ben adóügyi jegyző Tótvázsonyban. 1944 júniusában katonai szolgálatott teljesített Szatmárnémetiben. 1944-1945-ben ismét katona, ekkor már tartalékos főhadnagy. Kezdetben, 1945. március 22-ig a veszprémi állomásparancsnokságon szolgált, majd visszavonulásban vett részt a Dunántúlon keresztül (Mencshely, Sümeg, Tűrje, Zalaegerszeg, Vashidegkút) az Ostmarkig (Zelting, Radkersburg, Marburg, Murek, Gams, Völkersmarkt, Thalsdorf, St. Veit útvonalon), ahol végül is Salzburgban amerikai hadifogságba esett. Bajorországban, június 10-től Schmid- hausen-Tattenhausenben, majd október 2-től Stefanskirchenben raboskodott. 1945. október 27-én indult haza. Veszprém, Fenyves utca 8. szám alatti lakos. (Irodalom: HAHN-ZSADÁNYI 1929, oldalszámozás nélkül, fényképpel; HERCZEGH 1936,250.; LDM új és legújabbkori gyűjtemény 2. leltárkönyve 133. oldal; RAINER 1997, 60. zászlósként Lublinban 1915. szept. 15-én készült fényképe; valamint leánya, özv. Kutor Imréné szül. Nagy Izabella szíves szóbeli közlése) 49
