Szántó Attila János (szerk.): Élet a mínusz harmadikon… Kiállításvezető, (Veszprém, 2017)
5 A protestánsoknak a várból való 1716-os elűzésével a telek visszakerült a püspökség birtokába. A templomot átmenetileg a Veszprémben 1711-ben letelepedett piaristák, az épületeket pedig ugyancsak átmenetileg a katonaság használta. A telket 1752-ben Padányi Biró Márton veszprémi püspök, egyben Veszprém megye főispánja (1745-1762) odaajándékozta a vármegyének, hogy itt építtesse fel egyik székházát. Ekkor ugyanis még két megyei székház építését tervezték, egyet Veszprémben, egyet pedig Pápán. A Helytartótanács azonban csak egy székház építését engedélyezte. A veszprémi vár (1730) Padányi Biró Márton arcképe Friedrich Bernhardt Werner rézmetszete, részlet A székház építését 1754. március 31-én kezdték el. Az építkezés felügyeletével, a költségek kifizetésével a püspök főispán Mis- key János esküdtet bízta meg, évi 60 forint tiszteletdíjjal. Tietharth József építőmester (01759), a megyeháza tervezője és készítője a telek értékét 5000 forintra becsülte. A püspök 300 forintot is felajánlott az építkezés céljára.
