Szántó Attila János (szerk.): Élet a mínusz harmadikon… Kiállításvezető, (Veszprém, 2017)

1948-ban Keresztury Dezső igazgató távozása, jobboldali diáktársai kizárása és az intézmény marxista szellemű átalakítása miatt önként lemondott. Itt kötött barátságot professzorával, Morvacsik Gyulával, aki később maga mellé vette a Görög Filológia Intézetbe. 1948-tól segédtanerő, 1949-től pedig fél tiszteletdíjas demonstrátor lett. 1947-ben Bécsben ösztöndíjasként kutatott az 1848-49-es szabadságharc témájában. 1948 végén summa cum laude eredménnyel doktori címet szerzett. Disszertációját a Homérosz-kérdésről írta. 1949. január 15-én avatták Ünnepélyes keretek között doktorrá. Az Antik Tanulmányok folyóiratban értekezései jelentek meg. A kor szaktekintélyei őt tartották a klasszika-filológia egyik nagy ígéretének. 1950- ben bátyja mellékperében állását és lakhatását elveszítette. Néhány hónapig a Pest megyei Mendén kántorkodott, majd a váci papi szemináriumban tanított latint, görögöt, éneket és ösz- szhangzattant. Emellett a váci székesegyházban volt kántor. Itt találkozott későbbi felesége, Honti Ilona édesapjával, aki sakkozni hívta meg magához a fiatalembert. Honti Ilona menyasszony volt már, amikor bemutatták őket egymásnak. A fiatal lány eljegyzését felbontotta, ezt követően pedig, már Veszprémben, dr. Brusznyai Árpád hűséges felesége lett egy életre.

Dr. Brusznyai Árpád 1952-ben költözött Veszprémbe. Kezdetben a várban lakott a plébánián, majd egy év múlva a Hóvirág lakótelep 11. sz. alatt utaltak ki a friss házasok számára lakást. Itt született meg gyermeke, Margit. Brusznyai Árpád a Lovassy László Gimnáziumban tanított történelmet és latin nyelvet. A tanítás mellett a veszprémi zenei életbe is bekapcsolódott. A gimnázium 40 fős énekkara 120 fős vegyes karrá fejlődött a keze alatt. Alapító tagja volt az 1956. szeptember 25-én megalakított, máig is működő, méltán híres Veszprém Város Ének- és Zenekarának (ma: Veszprém Város Vegyeskara). E jeles eseményről készült fényképet kiállításunk őrzi. Kodály Zoltán 70. születésnapjára díszhangversenyt rendezett, melyet Kodály Zoltán feleségével együtt hallgatott meg. Aktív, városáért tenni akaró, vezető személyisége helyezte a forradalom napjaiban a Megyei Forradalmi Tanács tagjai közé.