Szántó Attila János (szerk.): Élet a mínusz harmadikon… Kiállításvezető, (Veszprém, 2017)

elfogadható döntés, ezért elfogatta Horthyt, és azonnal hatalomra juttatta Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezérét. A Dunántúlon megjelent a Vörös Hadsereg elől menekülők áradata. Egyik oldalról a németek visszavonuló csapatai jelentettek veszélyt, a másik oldalról pedig a közelgő oroszok, akik fosztogattak, és nők ezreit erőszakolták meg.

Mindszenty intézkedett az értékesebb kegytárgyak és miseruhák biztonságba helyezéséről, de a polgári lakosság sorsa is foglalkoztatta. Megírta a Dunántúl püspökeinek memorandumát, amelyet rajta kívül Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát írt alá. Az iratot Mindszenty személyesen adta át a Szálasi-kormány miniszterelnök-helyettesének, Szöllősi Jenőnek, várva az azonnali letartóztatását, ami elmaradt, de nem végleg. Két héttel később Schieberna Ferenc nyilas ügyvéd, veszprémi kormánybiztos irányításával letartóztatták és e falak közé zárták. Rabsága Veszprémben 1944. november 27- tői 1944. december 22-ig tartott.

SZENTELÉSEK A VÁRBÖRTÖNBEN

Mindszenty József püspök 1944. december 7-én kilenc kispapot szentelt itt pappá. Erről az eseményről emlékirataiban így emlékezik meg:

„December 7-én az egyik cellában, katakombái homályban a fogoly 16 kispapból 9 ötödévest pappá szenteltem. Különös pappá szentelés volt ez! A 10 kispapnak (köztük egy cisztercita növendéknek is) volt egy gyertyája, egy karingje és egy miseruhája, de majdnem mindegyikre jutott külön fegyveres őr. Jelen volt a törvényszék derék és hívő elnöke. Rajta kívül részt vett még néhány világi fogoly."

Földvári Imre atyát Mindszenty József veszprémi püspök 1944. 12. 22-én a veszprémi várbörtönben szentelte diakónussá, aki 2015. február 12-én így emlékezett vissza a történtekre: „Budapesten éltem, a püspököm engedélye kellett a szentelésemhez, mivel a posta nem jutott el hozzá úgy döntöttem magam jövök Veszprémbe. Budapestről autóstoppal indultam, német