Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)
Egy ismert napló és egy ismeretlen naplóíró
Egy ismert napló és egy ismeretlen naplóíró Az I. világháborús hadifogsággal kapcsolatos megemlékezések, feldolgozások nem ismeretlenek hazai történetírásunkban, de irodalmunkban1 sem. Bő évtizeddel az első világháború befejezése után látott napvilágot a Baja Benedek, Pilch Jenő, Lukinich Imre és Zilahy Lajos által szerkesztett kétkötetes díszmunka, a Hadifogoly magyarok története. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadásában 1930 körül megjelent mű 1. kötete a hadifogság korábbi történetét és az I. világháborús valamennyi nem oroszországi hadifogságot, 2. kötete pedig a világ- háborús oroszországi hadifogságot tárgyalta, számos ábra, fénykép, térkép társaságában.2 Az 1980-1990-es években Bonhardt Attila hadtörténész foglalkozott több tanulmányában rendkívüli részletességgel I. világháborús oroszországi hadifoglyaink hazatérésével.3 Markovits Rodion (1914-1922 között maga is katona, majd hadifogoly) Szibériai garnizon című kitűnő regénye pedig - nem véletlenül - a két világháború közti magyar szépirodalom talán első igazi bestseller alkotása volt, hiszen a hadifogság az akkor élő tömegek számára jelentette a közelmúlt (negatív) élményét. Ez az élmény pedig nemcsak az egykori foglyokat, hanem az értük hosszú évekig remegő és imádkozó szeretteiket (szülők, feleségek, gyermekek, menyasszonyok, testvérek, barátok stb.) is átjárta.4 A legutóbbi évek „terméséből” megemlíthetjük például dr Mészáros Vilmos egykori dobsinai városi tisztviselő, majd a két háború között győri ügyvéd, m. kir. tartalékos népfölkelő hadnagy emlékírását, amely először 1934—1935-ben a győri napilap hasábjain, majd 2003-ban reprintként önálló kötetben is megjelent.5 Szintén a téma iránti érdeklődés jele, hogy Markó Marcell pápai ferences házfőnök Szibérián át a kolostorig című, eredetileg 1936-ban megjelent könyve 2010-ben szintén reprint kiadást ért meg. Markó egy Nicefor nevű rendtársa történetét írta meg, akit éppen a hadifogságban átéltek vezettek el a ferences rendbe való belépésig.6 Az első világháború idején összesen mintegy 2 millió osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Nemzetiségi megoszlásukról nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Szerény becslés alapján legkevesebb 200 000 fő származhatott közülük Magyarország 1918 előtti területéről. Az osztrák-magyar hadifoglyok közül kb. 8000 tiszt és 1 A szibériai hadifogság irodalmi életének erőteljesen marxista szemléletű feldolgozása botka 1985. 2 baja—pilch etal. [1930]. 3 bonhardt 1982; 1984; 1985; 1994a; 1994b; 1994c. 4 markovits 1986. 5 mészáros 2003. 6 markó 2010. 7
