Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)
A Napló
Ötödikén reggel ismét erős ágyúzás. Megbízatásom alól még itt sem mentettek fel. Következő pihenőnk Sokolow lett volna, a rossz sors azonban nem így akarta. A sokolowi M. Stat. Kmdo a front mögött fekvő Skomorochyba küldött, hol valószínűleg szükség lesz századunkra.* [Az oldal alján: *A többi század más eligazítást kapott.] A többi század más eligazítást kapott. Délután átmentünk Potok-Zlotin. Ott sok sebesülttel találkoztunk, az ágyúk állandóan dörögtek. Ugylátszik nem fogunk Sorokiban utat építeni! Skomorochyban könnyű volt szállást csinálni, hely volt elég. A lakások mind elég tiszták. Este nyugodtan hajtottam le fejemet hátizsákomra, nem is sejtve hogy másnap már bennünket is meg szeretnének ölni a muszkák. Hatodikán hajnalban szokatlan dübörgésre ébredtünk. Úgy hangzott, mintha sok nehezen megrakott szekér vágtatna az országúton. Nemsokára azonban sajnálattal konstatáltam, hogy nem kocsizörgés az, hanem dobpergésszerű ágyútűz. No, szépen nézünk ki! Délelőtt hiába vártuk a századot. Vártuk sokáig, de nem jött meg. Végre megunva a várakozást felkerestem a skomorochii telefon-állomást és a sokolówi Stat. Kmdótól megtudtam, hogy századunk Rusilowban van. Felpakkoltunk tehát, és elindultunk a konyhával Rusilówba. Az utat, amelyen meneteltünk, az orosz tüzérség folyton lőtte srapnellel, de kárt nem okozott. Alig érkeztünk meg Rusilówba, máris kaptuk a parancsot, hogy Jazloviectől északra egy tartalékállást kell megszállnunk. No most kezdődik a hadd el hadd! Jazloviec18 nagy része csak füstölgő romokból állott, egész utcasorok voltak felpörkölve. A nekünk kiutalt tereprészt rögtön megszáltuk és kezdtük beásni magunkat. Hetedikén délelőtt elkiváncsiskodott nehány repülő és állásaink közelébe is ledobott egy-két bombát, a tüzérség is kitartóan szórta felénk a srapnelleket. Délután felmentünk az előttünk levő dombra és ott kezdtünk állást építeni, de itt sem maradhattunk sokáig. Jól láttuk, hogyan szállingóznak vissza az emberek az első vonalból. Később vonalunk balszárnyát áttörték, s jobbról pedig már kezdettől fogva nem volt összeköttetés. Erős ágyútüzet kaptunk. Ekkor aztán átgázoltunk a Jazloviec patakon és az erdőn keresztül visszavonultunk. Ruszilownál jól kiépített állások voltak, ezeket azonban puskalövés nélkül otthagyva még az éj folyamán Sokolówig mentünk. 18 A cs. és kir. 52. gyalogezred a pécsi Széchenyi téren, 1932. jún. 5-én felavatott I. világháborús emléktábláján is olvasható a felsorolt ütközetek között: „JASLOWIEC 1916. JUN. 6.” 15
