Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)
Mutatók
1892-1894 a 72. (pozsonyi) gyalogezrednél, 1894-1902 a 6. (brünni) dragonyosezred- nél, 1902-1908 az 1. (budapesti) honvéd huszárezrednél szolgált. 1905-től az 1. honvéd huszárezred parancsnoka, a 15. dragonyosezred tulajdonosa. 1907. szept. 28. - 1911 a 79. honvéd gyalogdandár (Budapest), 1911. ápr. 4. - 1914. szept.-ig a 31. gyaloghadosztály (Budapest) parancsnoka. 1914. nov. 1.- 1916. dec. 2. a VII. (temesvári) hadtest parancsnoka. 1916. dec. 2. - 1918. jan. 9. a József főherceg arcvonal (1., 3., 7. hadsereg) parancsnoka. 1918. jan. 17. - 1918. júl. 19. a 6. hadsereg parancsnoka. 1918. júl. 20. — okt.-ig a tiroli hadseregcsoport (10. és 11. hadsereg) parancsnoka. 1918. okt. a balkáni osztrák-magyar csapatok parancsnoka. 1919. aug. 6-23. Magyarország kormányzója. 1921 elsőként avatták vitézzé. A Katonai Mária Terézia Rend középkeresztese. Az I. világháború egyik legnépszerűbb hadvezére. 1927-től a felsőház tagja. 1936-1944 a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Számos egyesület, társaság stb. elnöke. A Horthy- korszakban Magyarországon, majd 1944-től haláláig Németországban, Amerikában, utóbb Regensburgban élt. (révai 1914, 10:52; 1927, 20:434-435; 1935, 21:478; rátky-strazimir 1932, 654- 656 fényképpel; hofmann-hubka 1943, 39-42 fényképpel; hamann 1990, 191-192 fényképpel; szijj-ravasz 2000, 318-319 fényképpel) 1919. IV. 23., VIII. 29. Jugyenics, Nyikolaj Nyikolajevics (Moszkva, 1862. júl. 18. vagy 30. - Saint-Laurent- du-Var, Franciaország, 1933. okt. 5.) orosz tábornok 1879-ben kezdte katonai szolgálatát. 1887-től a vezérkarnál szolgált. 1902-től ezredparancsnok. 1905 tábornok. 1916 az örményországi orosz csapatok parancsnoka. 1917 a kaukázusi orosz csapatok vezékari főnöke. Az orosz polgárháború idején a Pétervár térségében működő ÉNY-i hadsereg főparancsnoka. 1919. máj.-ban és okt.-ben csaknem elfoglalta Pétervárt. 1919. okt. 20-án (40 km-es gyaloglás után) vezérkarával Észtországba szorult a Trockij által személyesen vezetett vörös csapatok elől. 1919. nov. 18. tisztségéről lemondott. 1920-tól Franciaországban élt emigrációban. (révai 1927, 20:436; 1935, 21:479.; baja-pilch et al. [1930] 2:408, 434; Magyar nagylexikon 2000, 10:364-365) 1919. XI. 17. Kalmükov fehér kozák atamán Eredetileg az usszúri kozákok parancsnoka volt. Az orosz polgárháborúban a Távol- Keleten működött. Hírhedt volt kíméletlen módszereiről, amelyekkel sem az ellenséget, sem saját katonáit nem kímélte. (baja-pilch et al. [1930] 2:392,393,402,428-431,439,491, páncélvonata (fénykép) 355) 1920. II. 19. Kaltenecker hadapród 1917. VIII. 29. Katz főhadnagy, cs. és kir. 78. gyalogezred 1916. V. 102