Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Gulyás Edina: Megjegyzések az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjeinek kapcsolatrendszeréhez
ményét követően6 Wosinszky Mór7, Pulszky Ferenc8 és Hampel József9 is foglalkozott az ozorai leletekkel. László Gyula szintén többször kitért az itt talált tárgyakra: először a doktori értekezésében10 érintette azokat, majd később az avarok kereszténységét tárgyaló cikkében11 vizsgálta a leletanyagot, illetve annak a kereszténységhez való viszonyát. A leletenyag kutatástörténeti hátterét - amint arról fentebb már esett szó - végül Bóna István és Prohászka Péter tisztázta.12 Az ozorai leletegyüttes előkerülése után a kutatókat elkezdte foglalkoztatni az a kérdés, hogy az avarok kapcsolatban álltak-e a kereszténységgel, ha igen, akkor pedig milyen mértékben. László Gyula foglalkozott elsőként komolyan ezzel a témakörrel. 1935-ös doktori értekezését a magyarországi avar emlékanyag ókeresztény kapcsolatainak témájában írta meg. Munkájában összegezte a kutatás addigi eredményeit, és alapos elemző kutatást végzett. Dolgozatának végén összefoglalta eredményeit és állást foglalt a tekintetben, hogy miként értékelhetők az avarság körében talált keresztény szimbolikájú emlékek. Véleménye szerint az avarok egy rétege - alapvetően itt a vezető elitre gondolt - körében a 7. század folyamán már megjelent a kereszténység. Ahogy munkájában fogalmazott: „Kutatásaink tanulsága az, hogy a kereszténység a VII. század folyamán elterjedt az avarságban, még pedig annak a tárgyalt vezérletetek által képviselt rétegében,"13 A neves kutatónő, Bárány-Oberschall Magolna munkájában áttekintette a keresztek megjelenésének hátterét és a Szent Kereszt kultuszának egyháztörténeti vonatkozásait. A Kárpát-medencei emlékek kapcsán elsők közt értelmezte a tárgytípus mögött meghúzódó eszme- történeti háttér vonatkozásait. A korai keresztek egyben lehetőséget nyújtottak arra is, hogy megvizsgálhassa a kereszténység megjelenését és térhódításának folyamatát. A Kárpát-medencében megjelenő kereszteket bizánci térítők ajándékainak tartotta. Elemzése nemzetközi tekintetben is kiemelkedik, mivel az elsők közt emelte e tárgytípust szélesebb eszmetörténeti kontextusba és vizsgálta meg egy adott terület (a Kárpát-medence) ke6 Römer 1871. 7 Wosinszky 1896. 8 Pulszky 1897. 9 Hampel 1897. 10 LAszlő 1935,34-35. 11 László 1940,151. 12 Bőna 1983,104-114; ProhAszka 2010,189-275. 13 LAszlö 1935,48. reszténységének és kegytárgyainak kapcsolatát.14 Garam Éva Bóna István ösztönzésére készített ösz- szefoglalása részletesen leírta az avarok körében előkerült egyes bizánci emlékeket. A 2001-ben megjelent áttekintés az avar kori bizánci eredetű tárgyak rendszerezését és teljes elemzését is magában foglalta, ezzel alapvető kézikönyvet nyújtva a kutatásnak. Garam Éva értekezésében külön fejezetet szentelt a bizánci eredetű mellkereszteknek, ahol az addig megtalált Kárpát-medencei darabokat összefoglalta és három csoportba sorolta azokat a kialakításuk és a díszítési struktúrájuk alapján.15 Garam Éva munkáját követően a tárgyi emlékanyag minél teljesebb értelmezésének az igénye lépett fel a szakemberekben. Több kutató is érintette előadásaiban és tanulmányaiban a korai kereszténység tárgyalt korszakát. Munkáik szorosan kapcsolódtak a magyar mellett a kortárs nemzetközi kutatáshoz is. A külföldi kutatások által is mind szélesebb körben tárgyalt téma lett a kereszténység és a keresztény hit alapjainak hatása a formálódó középkori Európa egyes népeire. A Zalai Múzeum 2002-es számának egészét a Pannónia területén a 3-9. század között élt népek kereszténységhez való viszonyának vizsgálatát tárgyaló nemzetközi konferencián elhangzott előadások tanulmányainak bemutatására szentelték. E kötetben Vida Tivadarnak az avar kori amulettek és hitvilág pogány és keresztény elemeinek vizsgálatáról jelent meg cikke. Munkájában a neves kutató röviden felvázolta a korszak kutatásának problémáit és azok megoldási lehetőségeit,16 továbbá áttekintette a pogány és keresztény jellegű avar kori tárgyak típusait, amely fejezetben a mellkereszteket is részletesen tárgyalta. Tanulmányának lényeges megállapítása volt, hogy amely sírokból a keresztek származnak, azok számos esetben a pogány rítus jegyeit is magukon viselik. A leletanyag összessége alapján vallási szinkretizmussal magyarázta a jelenségek ilyen jellegű összefüggését. Véleménye szerint az avarok a megtérési folyamatnak még csak az elején tartottak, és a terjedő kereszténység nem tudott a régi pogány tradíciókra lényeges hatást gyakorolni.17 Tomka Péter ugyanebben a kötetben jelentette meg 14 A széles kitekintéssel készült összefoglaláshoz máig visszanyúl a nemzetközi kutatás. A korban a kérdés iránt megnyilvánuló tudományos figyelmet jól jelzi Anatole Frolow La Relique de la Varié Croix címen 1961-ben megjelent összefoglalása is. 15 Garam 2001,57-59. 16 Vida 2002,179-180. 17 Uo. 186. 87
