Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Simon László: Római érmék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Simon László RÓMAI ÉRMÉK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN In memóriám Leszih Andor (1880-1963) I. Kutatástörténet, statisztika Jelenlegi tudásunk szerint a terület első ismertté vált római érméi az 1840-es években előkerült megyaszói éremlelet darabjai voltak. A Kárpát-medencei barbari- cumi viszonylatban is igen jelentős ezüstkincsről csak annyit tudunk, hogy bányamunkások találták, mennyisége „körülbelül két liternyi", s az elkallódott érmékből egy Vespasianus-denár Szűcs Lajos tanító birtokába került. Előkerülésének helyét a Megyaszó-monográfiában Hankó Zoltán a településtől DK-re található Kővágóval azonosította (Kát. 28.). Nem sokkal később, 1855-ben Borsod vármegye hivatalos küldeményeként került 13 érem a Nemzeti Múzeumba, melyek I. Claudiustól Va- lensig terjedő időszakot ölelik fel. Ezek minden bizonynyal a vármegye különböző településeiről származhattak.1 (Megjegyzendő azonban, hogy a korabeli Borsod vármegye területéhez tartozott az 1950-ben Heves megyéhez csatolt Egerfarmos, Borsodszemere, Noszvaj, Szíhalom és Szilvásvárad is, így elméletileg ezek a római érmék akár e helyekről is származhatnak.2) A 19. század második felében további borsodi lelőhelyekről (Kát. 5-6., 282) és az egykori Abaúj (Kát. 13-24.) és Zemplén vármegye településeiről is kerültek római érmék Budapestre. 1899-ben létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum, amely kezdettől fogva gyűjtött numizmatikai anyagot is, elsődlegesen a névadó területről. A múzeumalapítókon és a nagylelkű adományozókon túl ez főként Leszih Andornak köszönhető, aki nemcsak őre, gondozója volt a miskolci múzeumnak, de a Magyar Numizmatikai Társulat alapító tagjaként már a Numizmatikai Közlöny 1 MNM 55/1855.1-11. 2 Ugyanitt meg kell említeni azt is, hogy az 1950-ig Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó Tisza menti települések: Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos Viss és Zalkod területéről mindeddig egyetlen római érmét sem ismerünk. Az említett településekre vonatkozó 1950 előtti információkat Istvánovits Eszternek (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) köszönöm! első, 1902. évi számában ismertette a Borsod-Miskolci Múzeum éremtárát.3 Leszih munkájának eredménye e gyűjtemény alapleltára is: 1903-ban nyilvántartásba vette a múzeumalapítástól kezdve oda került„régi pénz és éremgyűjtemény" 4603 tételét, majd fél évszázadon át 1952-ig érkezés szerint az újabb szerzeményeket is. Sajnálatos, hogy egy-két kivételtől eltekintve Leszih Andornak nem maradt energiája az érmék részletes közlésére, e tárgyban megjelent írásai azonban máig hivatkozott fontos jelentések. Utolsó leltárkönyvi bejegyzését követően legközelebb 10 évvel később, 1962. 04. 25-én írtak az Éremtári Naplóba, amikor a Herman Ottó Múzeum gyűjteménye megyei tanácsi kezelésbe került. Leszih Andor egy újságcikkben és két rövidebb közleményben ismertette a Miskolcon és Borsod megyében talált római érméket, amelyeket aztán később, a Nemzeti Múzeumba kerülésük után B. Sey Katalin dolgozott fel.4 Sajnálatos módon az egykori abaúji és zempléni területekre nem terjedt ki a miskolci múzeum és Leszih Andor kompetenciája, ezért innen lényegesen kevesebb római pénzről tudunk. Az egykori Abaúj megye területén előkerült leletek egy része a Nemzeti Múzeumba, mások a kassai Felső-Magyarországi Múzeum gyűjteményébe kerültek. Nagyjából ugyanez érvényes a zempléni érmékre is, a Nemzeti Múzeum Éremtárának leletein kívül ezekről a 20. század közepéig csak bizonytalan információk, nehezen vagy egyáltalán nem ellenőrizhető források vannak.5 Sajnos a megyében működő iskolák (pl. a miskolci ka3 Huszar 1966,88. 4 Leszih 1933; 1943; 1948; Biró-Sey 1990. 5 Jó példa erre egy sátoraljaújhelyi,Traianus által veretett bronzérem, amely Dongó Gyárfás Géza közlése szerint feltehetően Krakkóba került (Dongö GyArfAs 1904, 28-29). Az 1897 óta működő Krakkói Nemzeti Múzeum archívumában és gyűjteményében azonban nincs erről az érméről adat. Az információt Jaroslaw Budzeknek e helyen is megköszönöm! 5
