Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Tóth Gábor: Embertani adatközlés: Seregélyes, Tolna-Mözs (avar kor)
Tóth Gábor EMBERTANI ADATKÖZLÉS: SEREGÉLYES,TOLNA-MÖZS (AVAR KOR) Abstract: Anthropological disclosure: Seregélyes, Tolna-Mözs (Avar period). Anthropologic findings from the early Avar period cemeteries of Seregélyes (Réti-földek) and Tolna-Mözs (Községi Csádés-földek). The paper presents the data revealed from the anthropologic examination of the remains of 21 and 25 persons dug up in Fejér and Tolna County. The excavated cemeteries are not representative. Keywords: Avar period, Hungary, Anthropology Bevezetés A lelőhelyek a Dunántúlon, Seregélyes (Fejér megye) és Tolna-Mözs (Tolna megye) határában találhatók. A megelőző feltárást, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (későbbiekben MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ) munkatársai végeztek el, mindkét esetben útépítés tette szükségessé. Az avarok, ázsiai területekről bevándorolva, 568-ban telepedtek be a Kárpát-medencébe. A nomád népesség nem volt egységes, ezt régészeti kutatások és írásos források is bizonyítják. A Kárpát-medencébe betelepülő avarok először egyesítették egy államban a Dunántúlt, az Alföldet és Erdélyt. Embertani képük összetett: a vezető rétegben erősebbek a mongolid elemek, a köznép europid vonásai mögött nemcsak a kelet-európai nomádokra, hanem a germánokra és a helyi romanizáltakra utaló jegyek is megtalálhatók.1 Arányában nézve az avar kori népesség 85%-a europid. A hosszúfejűek (nordikus, mediterrán, Cromagnoid-A) aránya kissé magasabb, mint a rövidfejűeké. 10%-uk a mongolid típusok valamelyikébe tartozik, ehhez jön még további 5% europo-mongolid komponens is.2 Anyag és módszer Seregélyes-Réti-földek (KÖH 37486) lelőhely: Megelőző terepbejárást követően, Nagy Nándor Norbert régész vezetésével, 2010. július 13. és szeptember 8. között a helyszínen 125 régészeti objektumot 1 VlDA 2003. 2 LlPTÁK 1983; ÉRY1991. (kelta, római, avar, Árpád-kori) és 22 avar sírt3 tártak fel. A sírok egymástól 2-5 m-re, ÉNy-DK-i tájolással helyezkedtek el, közülük 19 egy csoportban. A vázak hanyatt fekvő helyzetben voltak. A megelőző feltárást a 62. sz. főút új szakaszának építése tette szükségessé, amely 30-50 m szélességben haladt át a lelőhely középső részén, 1100 m hosszan. A lelőhely a községtől D-re, 500 m-re helyezkedik el, területe kb. 25 hektár. Az avar kori temetőrészlet K-Ny-i irányú teljes szélessége valószínűleg 65 m. A Sárosd-Seregélyesi vízfolyás magas vízállása és más területek magas talajvízszintje - amellett, hogy az ásatás körülményeit is nehezítette - nem tett jót a csontanyag megőrződésének sem (5 sír teljesen víz alatt volt). A felnőttsírok egy kivétellel raboltak voltak. A rablás a felsőtestre és a fejre irányult. A felnőttsírok közül a koponya csak egy esetben volt a helyén.4 Az embertani leletek a Magyar Nemzeti Múzeum leltározott gyűjteményében 1.37486.100.001.-1.37486.166. 001. leltári számon találhatók.5 3 Az embertani vizsgálat 21 személy maradványain történt meg. 4 Nagy 2012,341. 5 Megjegyzendő, hogy az ismertetésre kerülő sírok feltárását és feldolgozását követően 2012. október-decemberében a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészei újabb 139 sírt tártak fel. A temető K-Ny-i hosszát kb. 100 m-ben határozták meg, de annak az északi része még továbbra is feltáratlan. Meghatározásaik alapján a temetőt a kora avar kortól legalább a 8. század elejéig használták. Az egymástól 2-4 méterre elhelyezkedő, ÉNy-DK-i tájolású, lekerekített téglalap alakú, 10-230 cm között változó relatív mélységű aknasírokat szinte kivétel nélkül megbolygatták, sok esetben csupán a sárga homokos betöltésben kirajzolódó sötét, ovális rablógödröt lehetett megfigyelni. A feltárt 139 sír közül 28 teljesen üres volt, további 9 sírban csak néhány melléklet maradt meg, az emberi váz azonban nem. A halottakat többnyire háton, nyújtott végtagokkal helyezték sírba, a feltárt sírok többségében azonban 328
