Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Pap Ildikó Katalin: Karoling településnyomok Sárvár határában – Sárvár–ERTI-telep és Sitkei-erdő lelőhelyek
Sárvár-ERTI-telep és Sitkei-erdő lelőhelyek A Rába keleti partján, a Sitkei-erdő területén két, egymáshoz közel végzett leletmentés eredményeként Károlyi Mária13 és Buocz Terézia14 feltehetően ugyanazon településhez tartozó leletanyagot tárt fel. 1970-ben a Savaria Múzeum régészei az Erdészeti Tudományos Intézet (ÉRTI) sárvári telephelyén erdőirtás nyomán római kori15 és kora középkori16 emlékeket találtak. A helyszínen Károlyi Mária rövid leletmentése nyomán egy gödrökkel tagolt árokszakaszt tártak fel, amelynek szélén és belsejében oszlophelyek nyomai voltak.17 A településnyom feltárásából begyűjtött leletanyag nagy része - a 71.2.83-215. számok között nyilvántartott tárgyak - ezen árok bontásából származik. A terület bejárásával18 a kedvezőtlen körülmények ellenére le lehetett határolni a települést, amely egy a Rába holtága által körülölelt, 2-300 m átmérőjű, a holtág továbbásásával megerődített hajdani félszigeten terült el.19 A település szélén átégett omladékréteg húzódott, amely egy kemencesor maradványa lehetett.20 A kemencék közeléből származnak a 71.2.218-226 számú tárgyak. A településről a múzeum gyűjteményébe került leletek fazekak töredékei, hálónehezékek, állatcsontok, vastárgyak és minden bizonnyal másodlagos forrásból származó tegula- és imbrextöredékek voltak. 1974-ben Buocz Terézia több kutatóárokkal vizsgálta meg a területen korábban megfigyelt római kori földsánc szerkezetét, amikor is megállapította, hogy a lekopott erődítést a kora középkorban megújították és belsejében több helyen gödröket ástak. Az előkerült leletanyag az 1970-ben gyűjtöttekhez hasonló volt.21 A kora középkori töredékek R.74.16.1-R.74.16.283. számon kerültek nyilvántartásba. Az 1970-es leletmentés eredményeiről Károlyi Mária 1975-ben, a Vasi Szemle hasábjain számolt be. Cikkében áttekintette az akkor ismert 9. századi temetők leleteit, majd a falunevek alapján a környék honfoglalás kori adatait. A rendelkezésre álló tárgyi anyag és 13 Köszönöm dr. Károlyi Máriának, hogy a lelőhely anyagának feldolgozását és közzétételét engedélyezte. 14 Köszönöm dr. Buocz Teréziának, hogy a lelőhely anyagának feldolgozását és közzétételét engedélyezte. ,5 P. Buocz-Karolyi 1993,48. ,6 Karolyi 1975,234. 17 Uo. 231.2. tábla 1. 18 A terepbejárás során gyűjtött tárgyak száma 71.2.1 -71.2.82. 19 Uo. 234.; Karolyi 1970,423. 20 Uo. 235. 21 P. Buocz 1993b, 48. történelmi források alapján megfogalmazott, Sárvár környékének intenzív 9. századi lakottságára,22 valamint az előkerült, kora Árpád-kori leletek korábbi datá- lására23 és a később itt kialakult Árpád-kori települések 9-10. századi eredetére24 vonatkozó megállapításait az új feltárások ismeretében csak megerősíteni lehet. Az ERTI-telepen és Sitkei-erdőben feltárt településnyom leleteinek részletes értékelését az utóbbi években megszaporodott korszakbeli emlékek fényében tudjuk elvégezni. A sárvári feltárások után a megyében 2002-ig nem került elő újabb Karoling-kori település. 2002 és 2003 között Farkas Csilla, 2004-ben Farkas Csilla és Kiss Péter25 végezte a közeli Sárvár-Faképi- dűlő kutatását. 2006 és 2007 között Skriba Péter Vát- Telekesen,26 2008-ban Farkas Csilla Kemenespálfa- Zsombékoson,27 2012-ben Mladoniczki Réka, majd 2013-ban Hornok Péter Pósfa-Almás alján tárt fel újabb korszakbeli településrészletet. A felsorolt nagyobb kiterjedésű, tárgyi anyagban gazdag falurészletek leleteit szinte kizárólag kerámiatárgyak, legnagyobb részben fazekak töredékei alkotják. Nincs ez másképp a sárvári telepeknél sem, ahol a kerámiaanyag 99,5 és a teljes leletanyag 93,3%-át ez a tárgytípus adja. Behúzott peremű tálak A lelőhelyről származó 364 db kerámiatárgy közül mindössze kettő (0,5%) apró töredék tartozott behúzott peremű tálhoz.28 Ezek csillámos vagy erősen csil- lámos homokkal, finom őrölt kerámiával és egy esetben apró kaviccsal is soványított, kézikorongon készült edények töredékei, melyek egyike álló, háromszög alakban enyhén megvastagodó, felül a peremen finom besimítással tagolt, külső oldalán szélesen, mélyen besimított hullámvonallal díszített. Peremátmérője 16 cm. A másik töredék ferdén levágott peremű, külső oldalán szélesen, sekélyen besimított 4 ágú hullám- vonalkötegekkel díszített, peremátmérője 28 cm. Az edénytípus legközelebbi párhuzamai a Savaria Múzeum népvándorlás kori gyűjteményében őrzött, Velem-Szentidről, Miske Kálmán gyűjtéséből származó korszakbeli darabok, valamint a Pósfa-Almás aljáról származó hasonló tálak. 22 Karolyi 1975,229. 23 Uo. 234. 24 Uo. 235. 25 Farkas 2005,73. 26 Skriba 2010. 27 Pap 2012. 28 5. ábra, 71.2.16 és 71.2.20. 259
