Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Varga Máté: A kaposmérői késő avar kori temető temetkezési szokásai

Kaposvár-40. sz. őrháznál lévő temetőben lévő 17. számú kelet-nyugati tájolású sír végében volt a 15. számú sír, amely észak-déli irányítású, továbbá szintén ebben a temetőben ellentétes tájolású a többihez képest a 16. számú sír, amely nyugat-keleti irányú.

Többes temetkezések. Több kettős temetkezés (vagy többes temetkezés) is megfigyelhető volt. így a már említett 48., 65. és 103. sír (3. ábra 3., 5.). Ezeknél egyértelmű, hogy a halottakat egy időben, legalábbis közel egy időben helyezték sírba, és nem utántemetkezésekről van szó.35 A Kaposvár 61-es úti temetőben két kettős temetkezés volt (29. és 34. sír), az elsőben a koporsóban eltemetett nő után, a koporsóra helyezve temettek egy gyermeket, míg utóbbiban szintén felnőtt nő bal lába mellé temették 1 -2 éves gyermekét.36 „Mészréteges" sírok. Ún. „mészréteget" az alábbi tíz sírnál lehetett megfigyelni: 21., 159., 179., 181., 201.,

203., 204., 205., 210. és 217. sír. Ezek közül öt sír volt női, öt pedig feltehetőleg férfisír. Mindegyik sír enyhén vagy erősebben lekerekített téglalap alakú aknasír, egy kivételével mindegyiket megbolygatták, kirabolták, tájolásuk észak-déli. Hat sírban lehetett megfigyelni koporsóra utaló nyomokat (deszkanyomok, egy esetben pedig vaskapcsok), míg további három esetben a sírfenék két végének lemélyítése utal a koporsóra, sír- ládára. Két esetben együtt volt koporsóra utaló nyom és a sírfenék lemélyítése. Egy sírban a csontváz felett, három sírban a csontváz felett és alatt is, két sírban a csontváz szintjén (?), a többi sírnál pedig a sírleírás alapján nem derül ki, hogy hol volt a „mészréteg". A 181. sírban finom „mészréteg" volt a csontváz alatt és felett, a 201. és 203. sírban vastag „mészréteget" találtak. Összességében elmondható, hogy a mészréteg alkalmazása a sírban nem köthető egyik nemhez sem, és nem áll összefüggésben az eltemetett rangjával, a mellékletek gazdagságával. Azonban majdnem mindegyik sírba koporsóban vagy sírládában helyezték el a hallottat, és a legtöbb esetben valamilyen étel- vagy italmelléklet is került oda/mellé. A „mészrétegeknek" vagy valamilyen növényi szerves anyagnak lehet, hogy a koporsó faanyagának korhadásához van köze, bár ezt

35 Ehhez lásd: Tomka 2003, 14, 17-19. Többnyire gyerekek vagy nők és gyerekek fekszenek az ilyen sírokban, de más variáció is elképzelhető. Nagy valószínűséggel valamilyen rokoni kapcsolat állt az eltemetettek között. Ez a temetési rítus általánosan elterjedt volt az avar korban. Bár Tomka szerint a zalai-somogyi avar temetőkben ritka ez a rítus (csak a Kaposvár, 61-es úti temetőre hivatkozik), véleményem szerint ez a megállapítás inkább a somogyi temetők feldolgozatlanságán és közöletlenségén alapszik.

36 Bárdos 1985,8,11.

tudományosan még senki nem bizonyította.37 A Dél- Dunántúlon hasonló „temetkezési szokást" lehetett megfigyelni a szintén késő avar kori és a Kapós-völgyében fekvő Csoma-Újtelep38 és a Kaposvár-Kertészet39 lelőhelyeken talált sírokban, továbbá a Zala megyei Le- tenyén talált, 9. századra keltezett temetőben. Sopronkőhida 9. századi temetőjében Szőke Béla írta le két sírnál, hogy a csontváz felett és alatt „pernyés, hamus, rózsaszínes és szürkés, égett réteget" talált, amiről úgy gondolta, hogy a sír kifüstölésével lehet kapcsolatban. Azonban a temető további feltárója és feldolgozója, Török Gyula a saját ásatási eredményei alapján úgy gondolja, hogy ez a koporsó elpusztulásával áll kapcsolatban, és ő is megfigyelt további öt sírban ilyet.40 „Egyes koporsókat készítésükkor megpörköltek, kiégettek, aminek következtében feketeszenes, vegyespernyés vagy szürkéshamus nyomot hagytak maguk után. Néhánynál lilás, rózsaszínes vagy barna volt a koporsónyom, a felhasznált fa minőségének megfelelően."41 Lovas sírok. Egy lovas sírt tártak fel, a ló és gazdája közös sírgödörben feküdt (80. sír) (3. ábra 4.), azonban korábban több lósírt megbolygattak, ugyanis kerültek elő szórványosan zöld patinás lócsontok (lásd a kutatástörténeti résznél). A Kaposvár-40. sz. őrháznál két lovas sírt tárt fel Bárdos Edith,42 valamint ugyanitt Szimonova Eugénia három lovas sírt talált.43 További lovas sírok - három feltárt lovas sír - kerültek elő még a 61-es elkerülő út megelőző feltárásainál a 26. számú lelőhelyen.44

Mellékletadás. A sírok nagyjából háromnegyede rendelkezett valamilyen sírmelléklettel, annak ellenére, hogy sok sírnál lehetett megfigyelni bolygatást, amely egy része korabeli sírrablás lehetett, továbbá számos sírt munkagépek, munkások tettek tönkre. A Kaposvár-40. sz. őrháznál lévő temetőben szinte pont 50%-os a bolygatás, a sírrablás főleg a mellékletekkel ellátott,

37 Hasonló jelenséget figyelt meg Schilling László és Bendő Zsolt Szolnok-Szűcs-tanya lelőhelyen egy rangos szarmata temetkezésnél. A sírkamra faanyagát Saláta Dénes (Szent István Egyetem) vizsgálta, azonban értékelhető eredményre nem jutott, ugyanis az anyagmintákban már nem volt annyi fa, amit vizsgálni lehetett volna. Hasonlóan fehéres színű faleletek voltak a sírkamrában, ami a lebomlással van kapcsolatban. Több ilyen jelenséget figyelt meg Schilling szarmata temetkezéseknél. Schilling László szíves szóbeli közlése.

38 Harag 2015,26.

39 Költő László szíves szóbeli közlése, és jelen sorok írójának tapasztalatai a feltáráson.

40 Török 1973,9.

4' Uo. 34.

42 Bárdos 1978,29.

43 Szimonova 1997,39.

44 Költő László szíves szóbeli közlése és Költő 2002,214-215.

165