Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Varga Máté: A kaposmérői késő avar kori temető temetkezési szokásai
a gépi munka leállítását, azonban a kivitelező tovább kívánt dolgozni a bánya déli szélén. 30-40 cm földréteg eltávolítása után azonban itt is koponyák és sírfoltok kerültek elő. Ekkor a megrendelő (Somogy-Zala megyei Téglaipari Vállalat) és a kivitelező több vezetője is úgy vélte, le kell állítani a munkákat, hogy több kárt ne okozzanak. Hajlandóak voltak arra is, hogy 1-2 hónapra leállítsák a termelést, és szükség esetén gépi segítséget nyújtsanak. Ugyanezen a napon a múzeum munkatársai feltártak még három sírt, griffes-indás leletanyaggal.6 A munkálatok leállítása után, az előkészített terepen 86 sírt, köztük egy lovas sírt tárt fel Bárdos 1985. március 5-26. és május 14. - június 15. között, valamint számos megbolygatott sír szórványlelete került összegyűjtésre.7 A leletmentő ásatások a következő két évben sajnos nem folytatódtak. 1988. június 16-án újabb telefonos leletbejelentés érkezett a múzeumba: a kaposmérői téglagyárnál csontokat, nyílhegyet, vascsatot találtak. A bejelentő szerint a leletanyagot a dózeros elrakta.8 A leletmentő ásatás során június 17-én 9 sírt tártak fel, majd június 23-án újabb kettőt. Június 20-án egyeztetés folyt a múzeum, a téglagyár és a helyi mgtsz képviselői között.9 A június 17-én feltárt kilenc sírt sajnos nem folyamatos számozással látták el, hanem újrakezdték azt.10 Ugyanezen a napon Kovács Ferenc gépkezelő leleteket adott át a múzeumnak, amelyek két sírból származtak (1. és 6. számú sír), és megmutatta ezek előkerülési helyét is. Kovács Károly bányafelügyelő csont íjmerevítőt adott át a múzeum munkatársainak, amely szerinte a 6. sírból került elő. A kilenc sírból ténylegesen csak az első öt lett feltárva, míg a 6-9. számú sírok - a 3-5. számú síroktól délre - a bánya nyugati falában voltak, amely olyan meredek volt, hogy nem lehetett rábontani a sírokra, ezért itt csak a csontokat gyűjtötték össze. Az ásatást végzők szerint ezek a sírok nem a korábbi temető sírjai, hanem ez egy korábbi (korai) temető lenne.11 6 Ekkor a múzeum szabálysértési eljárást is kezdeményezett a Dél-Somogyi Állami Gazdaság ellen. RRM RA Itsz. 212. Továbbá az ügyhöz lásd a RRM Irattárában lévő dokumentációt: 309/85., 310/85. A szabálysértési eljárást végül megszüntette a múzeum. 7 Az ásatás rövid jelentése: Bardos 1986; Mészáros 1985,225. 8 RRM RA leletbejelentési füzet: 1988/10. 9 Uo. ,0 Az ebben az évben feltárt sírokat a későbbiekben „1988/sírszám"- ként fogjuk jelölni. 11 RRM RA Itsz. 81. A korábbi ásató, Bárdos Edith ekkor nem tartózkodott a múzeumban, ezért távollétében a leletmentést a múzeum munkatársai végezték el Magyar Kálmán, Honti Szilvia, Németh Péter vezetésével. Valószínűleg 17 sír lett feltárva, illetve részben dokumentálva (az első 9 sírról csak leírás, a többiről csak rajz áll rendelkezésre), azonban semmi más nem bizonyítja, hogy itt egy 1989. május 23. és június 10. között folytatódott a temető feltárása 525 m2-en, melynek során a 87- 139. számú sírokat, összesen 54 darabot tártak fel.12 1989. augusztus 31-én egy kaposvári lakostól érkezett bejelentés, miszerint a kaposmérői homokbányában a kiásott síroktól 5-10 méterre edényt és egy koponyát találtak megbolygatva. Szeptember 8-án Bárdos elvégezte a helyszínelést, és megállapította, hogy a temető azon része, ahol 1985-ben ásatást végzett, jelenleg érintetlen, a temető egy másik részét bolygatták meg.13 1990. március 5-én a téglagyárból telefonon értesítették a múzeumot, hogy egy sírsorba akadt az egyik munkagép. Bárdos még ezen a napon megtekintette a helyszínt. A helyszínen három gép dolgozott, amelyek a már korábban feltárt részeket, és a mellette lévő sávot is 1-1,5 méter mélységben legyalulták. Ennek következtében elérték a sírfoltok és a csontvázak szintjét. Számos sírt megbolygattak, csontok szanaszét hevertek.14 Ezen év márciusában megsemmisítettek kb. 100-150 darab 8-9. századi sírt agyagkitermelés közben, majd Költő László 23 sír leletmentését végezte el 1990. március 7-11. között a 140-162. számú sírok feltárásával.151990 májusában Bárdos folytatta a feltárást, a temető megmaradt részén. 640 m2-nyi területen 80 (a 155-235. számú) sír került feltárásra.16 A sírok észak-déli tájolásúak voltak, továbbra is mind bolygatott. A sírfenék lábnál és fejnél való lemélyítése általános, illetve megfigyelték, hogy a csontok felett és alatt mészréteg található több esetben, és előfordul több rétegben meszelt aljú sírgödör is. Férfi- és női sírokban egyaránt gyakori az állatcsont (szárnyas, juh), valamint a tojás, általános mellékletnek mondható az edény. A temető kései használatára utalnak az S végű karikák és az a tény, hogy mindössze három sírban volt övgarnitúra.17 másik, korai temető lett volna. 12 Az ásatás rövid jelentése: Bárdos 1991. 13 RRM RA leletbejelentési füzet: 1989/13. 14 RRM RA Itsz. 187. A gépi földmunkát végzők a megrendelőre (akik korábban is voltak) próbálták hárítani a felelősséget, illetve a régészeket okolták, hogy miért nem tárták fel a temetőt, hogyha 1985 óta ismerték. Illetve elmondása szerint egész Somogy megyében ez folyik, ugyanis ha gépek dolgoznak vagy utat építenek, és találnak valamit, akkor gyorsan eltüntetik, hogy ne legyen vele gond. 15 Az általa feltárt sírokat a későbbiekben „1990/sírszám"-ként fogjuk jelölni. Ekkor megállapította, hogy az ott dolgozók ismét nem vették figyelembe a temetőt és a múzeum kérését, valamint a bánya ÉNy-i részén olyan mélyen szedték le a földet, hogyha ott volt bármi is, akkor az már elpusztult. 16 Egy félreértés következtében rosszul folytatódott a sírok számozása, ezért fogjuk a Költő által feltárt sírokat az előző lábjegyzetben jelzett módon jelölni. 17 Az ásatás rövid jelentése: Bardos 1992. 162
