Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Prohászka Péter: Karl Ludwig Moser és egy népvándorlás kori fülbevalópár a szlovéniai Tomajból
Kunsthistorisches Museum gyűjteményébe került, mivel Bierbrauer anyaggyűjtésében említést tesz egy pár fülbevalóról, amelyek a trieszti Tomajnál egy sírlelet mellékletei voltak.14 Buzet-típusú, háromkarikás öntött fülbevaló a Tomaj feletti Gradiscéből ATomaj feletti Gradiscén Moser jelentése szerint már kerültek elő csontvázas temetkezések bronzmellékletekkel, ami arra mutat, hogy egy kisebb népvándorlás kori temetővel kell számolni a lelőhelyen. A temető besorolásánál a lerajzolt fülbevaló van a segítségünkre, mely a párhuzamok alapján jól besorolható a tengermellék és Itália kora középkori leletei közé. A három karikával díszített öntött bronz fülbevalók nagy számban ismertek az Isztriai-félszigetről, Észak- Olaszország és Dél-Szlovénia területéről (2. ábra).15 Nevüket az Isztriai-félszigeten feltárt Bűzét temetőről kapták, melyből igen sok példány került elő. Nagyságuk igen változatos, azonban a díszítésükben kevés változatosság (rovátkolás, granuláció) jelentkezik.16 A már említett területek mellett megfigyelhető előfordulásuk Szicíliában, sőt a korábbiakhoz képest az Itáliai-félsziget középső és déli részén is sorra kerülnek elő (Pisticci in der Basilicata, Canne és a nápolyi Cimitile/Basiclica Nola és San Tommaso temetőiből - lásd 3. ábra).17 Korábbi hiányuk elsősorban a terület kutatottságának fokában keresendő.18 A fülbevalók az Isztriai-félsziget, valamint Itália népvándorlás kori temetőinek női sírjaiban fordulnak elő.19 Nagy koncentráció figyelhető meg a Brkac melletti Vrhen kiásott temetőben (24 sírból hétben), továbbá más isztriai temetőkben (Bűzét) (3. ábra). Egyaránt előfordulnak fiatal és idősebb nők sírmellékleteiként,20 mely temetkezések lehetnek földsírok, kőpa- kolásos és szarkofágos temetkezések egyaránt.21 Ezekben a temetőkben a továbbélő római lakosság mellett vegyes etnikai csoportok is nyugszanak a 7-8. században.22 A viseletben megfigyelhető a két fülbevaló lánccal való összekapcsolása is.23 14 Bierbrauer 1987,431, Nr. 26. 15 Uo. 153-154; MaruSiC 1995,13,123. ,6 Bierbrauer 1987,154. Lásd a listát 430-431. ,7 Riemer 2000,70. Lásd: Pani Ermini et al. 1993,257, Fig. 31 és 258, Fig. 31. 18 Bierbrauer 1987,154. 19 Torcellan 1986,43-44. 20 MaruSiC 1979,139. 21 Uo. 138-139. 22 MaruSiC 1967,339-340. 23 MaruSiC 1979,139 és Tab. I/7-9. A három karikával díszített forma díszesebb kivitelben megfigyelhető Szicíliában bronzból, ezüstből és aranyból egyaránt.24 A szicíliai darabokra a karika alsó részén való kiszélesedés jellemző, valamint a karika összezárásánál lévő két ráforrasztott golyócska (3. ábra).25 A szicíliai példányok díszítésére a karikák között granulációkat használtak.26 Ezektől eltérően az itáliai és isztriai fülbevalókat a tömör, öntött kiképzés és a díszítettlenség jellemzi.27 Az öntött típussal szemben Bizáncban egyszerű drótból hajlítva készült darabok kerülnek elő, amelyeket csüngőkkel díszítettek.28 Az öntött darabok helyi gyártásúak,29 ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy mely közegből származnak előképeik.30 Mindenekelőtt a nemesfémből készült szicíliai fülbevalók a felforrasztott karikákkal utalnak arra, hogy a típus előzményei Kelet-Mediterráneumban keresendők, ahonnan hasonló darabok a 6. század vé- géről/7. század elejéről ismertek.31 Valószínűleg innen indulhatott ki a típus, amelynek egyszerűbb öntött példányai Itáliában, Szlovénia déli részén és az Isztrián egyaránt megtalálhatók a római és bevándorolt csoportok sírjaiban. Egyfajta átmenetet mutat egy lelőhely nélküli, de bizonyosan isztriai ezüst fülbevalópár (3. ábra), amelyet - anyagát és kialakítását tekintve - magasabb társadalmi helyzetű személy viselhetett.32 Az öntött bronz alpesi fülbevalók szorosan kapcsolódnak az isztriai példányokhoz,33 így bizonyosan helyben készültek a forrasztott karikás fülbevalók mintájára.34 Figyelemre méltó, hogy a típus eddig még nem jelentkezett langobárd környezetben.35 A háromkarikás öntött fülbevalók a kora középkori viselet elemei voltak, pontosabb datálásukat azonban megnehezíti, hogy mind szórványként, mind pedig temetkezések mellékleteiként hiányoznak mellőlük a jól datálható leletek. Korábban éppen egy félreértelmezés miatt számoltak 6. század közepi megjelenésükkel, ugyanis a medrusani temető egyik Buzet-típusú fülbe24 Dängela 1992,293-308; Baldini Lippous 1999,93-94, Nr. 11. Avola; Nr. 12:Tremilia (bronz); Palazzolo Acreide (arany); Canne 15. sír (ezüst). 25 Metaxas2012,44. 26 Uo. 27 Uo. 28 Pülz 2012,218, Abb. 7. 29 MaruSiC 1979,139; Metaxas 2012,44. 30 Torcellan 1986,43. 31 Riemer 2000,73. 32 Bierbrauer 1987,160. 33 Riemer 2000,73. 34 Uo. 35 Uo. 125