Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Pandula Attila: A Felvidéki Emlékérem története

Pandula Attila A FELVIDÉKI EMLÉKÉREM1 TÖRTÉNETE A falerisztika történetében a 18. század végétől gyakorinak mondható, hogy egyes történelmi és különösen hadtörténeti eseményeket emlékérmekkel, emlékkeresztekkel örökítenek meg. Ez különösen érvényes az egyes hábo­rúkra, hadjáratokra, ütközetekre, bevonulásokra stb. Ezeket általában töme­gesen adományozták. Többnyire az adott eseménynél jelen levő valamennyi személynek kiadták azokat, a közharcosoktól kezdődően az uralkodókig be­zárólag. Ez a gyakorlat élő volt a második világháború körüli években is, vala­mennyi potenciális hadviselő fél esetében. így a témakör szempontjából nem lehetnek érdektelenek a korabeli német, lengyel, szlovák, szovjet pár­huzamok. így például részben ugyanazon 1939-es eseményekért, de az el­lenség oldalán adományozott emlékjel a szlovák Szlovákia védelméért 1939. márciusában emlékérem (pamatná medaila).1 2 Az adott időszakban nagy várakozás kísérte, a több évtizedes, addig si­kertelen próbálkozások után az akkori megváltozott világpolitikai-európai helyzetben bekövetkező területváltozásokat. Német, lengyel, szovjet revízi­ós törekvések mezsgyéjén, a korabeli baráti nagyhatalmak - Németország, Olaszország - hathatós támogatásával. A nyugati nagyhatalmak Nagy-Bri- tannia, Franciaország, sőt kezdetben a Szovjetunió jóindulatától kísérve ke­rült sor magyar revíziós országgyarapításokra. 1939-ben a fentiekkel ellen­tétben pedig a baráti Lengyelország nyújtott ehhez direkt segítséget. Négy alkalommal voltak revíziós országgyarapodások. 1938: Felvidék, 1939: Kár­pátalja, 1940: Erdély, 1941: Délvidék. Éppen Csehszlovákiával szemben már 1938 nyarától sor került bizonyos határkonfliktusokra, határvillongásokra, sőt adott esetben harcokra is.3 Míg az 1938-as, illetve 1940-es területgyarapodások elsődlegesen az ún. első, il­letve második bécsi döntés alapján direkt nemzetközi egyeztetéssel (harci cselekmények nélkül) valósultak meg, addig 1939-ben, illetve 1941-ben rövid harcokra is sor került a vonatkozó terület-visszaszerzések során. 1 Pandula 2007, 201-221., különösen 212-213. 2 Karásek-Kozák 2013, 89-91., uo. illusztrációk. 3 Vö. Pandula: i. m. 201-202., 208209. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom