Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Janek István: Magyar–szlovák külpolitikai kapcsolatok, revíziós elképzelések 1938–1943 között
hadjárat után az a hiedelem járta, hogy Hitler hálából a szlovák csapatok lengyelországi részvételéért visszaadja nekik a déli területeiket, valamint Kassa városát.15 A pozsonyi magyar követ szerint ez a tévhit abból eredt, hogy Hitler Tisóhoz köszönőtáviratot intézett, amelyben háláját fejezte ki a Lengyel- ország elleni hadjáratban való segítségért. Ez a távirat reményekkel töltötte el a szlovákokat. Szabó György magyar követ 1939. október elején Stefan Galvánekkel, a szlovák külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjével tárgyalt a két ország viszonyáról. Galvánek azt javasolta neki, hogy a magyarok és a szlovákok is borítsanak fátylat a múltra. A szlovákok tanítómesterüknek tekintik a magyarokat - jelentette ki a szlovák külügyi tisztviselő -, akik húsz éven keresztül folytattak revíziós politikát, míg céljukat elérhették. Szlovákia ugyanezt fogja tenni. Addig fogja hangoztatni majd a „nem, nem, soha” és a „mindent vissza” jelszavakat, amíg vissza nem szerzi elveszített területeit. Ezt megvalósítandó a szlovák diplomácia ismét aktivizálta magát a németeknél. 1939. október 21-én Hitler Cérnákkal, Szlovákia berlini követével folytatott tárgyalást. Hitler nagy jóindulattal beszélt Szlovákiáról, Magyarországról viszont neheztelően nyilatkozott, és kijelentette: „az Önök viselkedése végérvényesen megalapította a szlovák államot. Mától Németország senkinek sem fogja megengedni, hogy Szlovákia jogairól intrikáljon.”16 Pozsonyban ezt úgy értelmezték, hogy a nyilatkozat Magyarország ellen szól, és máris a bécsi döntés felülbírálására gondoltak. Alexander Mach szlovák belügyminiszter 1939 decemberében a szlovák politika fő céljaként már nyíltan a déli határok revízióját jelölte meg, és Hitler beszédére való hivatkozással hivatalosan is felvetette a terület és a lakosságcsere gondolatát. Ennek értelmében a Nyitra környékén élő zoboralji magyarságot kívánta kicserélni az alföldi szlovákokkal.17 Ferdinánd Durcansky Szlovákia külügyminisztere abban reménykedett, hogy a győztes hadjárat következtében nagyobb mozgásteret és függetlenebb politikát folytathatnának a németek mellett. Ennek első lépése az volt, hogy 1939 második felében Szlovákia diplomáciai kapcsolatot létesített a Szovjetunióval. Durcansky támogatásával a szlovák sajtó magyarellenes kampányba kezdett 1939 végén. A Slovák című pozsonyi lap arról írt, hogy békés revíziót akarnak Magyarországgal szemben. A szlovák vezetés látva a Molotov- Ribbentrop-paktum megkötése után a németek és a szovjetek barátkozását, abban kezdett reménykedni, hogy mindkét hatalmat megnyerve esetleg ő is 15 MNL, Miniszterelnökség, Nemzetiségi osztály. K-28.4. csomó. H 19961/1939. sz. 16 Documents on German Foreign Policy 1918-45. Series D. Vol. 8. Eds. Sweet, Paul R. et al. London, 1961, Her Majesty’s Stationeiy Office, 286. dokumentuma. 17 Slovák, 1939. december 31.2. 88
