Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Stark Tamás: Rabszolgasorsra kényszerítve
miniszter a hazahozatallal kapcsolatos összeget 120 millió forintban állapította meg. Az angolszász hatalmak nem igényeltek költségtérítést a volt foglyok visszautaztatásához. A hadifogolykérdés diplomáciai szintű megoldására a békeszerződés aláírása után egyetlen remény maradt, nevezetesen az említett iratban megcsillantott hadifogoly-egyezmény. Ezt az egyezményt Magyarországnak a Szovjetunióval kellett megkötnie, mivel 1946 nyarától Nyugaton már nem volt magyar hadifogoly. Nagy Ferenc miniszterelnök a Külügyminisztérium Hadifogolyosztályának kezdeményezésére 1947. február elején tárcaközi bizottságot hozott létre az államközi egyezmény előkészítésére, valamint a foglyok hazaszállításának és fogadásának megszervezésére. A március közepére elkészült és a március 17-i tárcaközi értekezleten el is fogadott egyezménytervezetről azonban szovjet részről sosem voltak hajlandók tárgyalni. A magyar kormány és a moszkvai magyar követség megkereséseit rendszerint formai okokra hivatkozva elutasították. A szovjet fél nem kívánt semmilyen tájékoztatást adni a magyar foglyok számáról és sorsáról, és kötelezettségeket sem kívánt vállalni az egyezmény aláírásával. A Rákosi Mátyás által vezetett kormányküldöttség 1948. februári moszkvai látogatása alkalmával megköttetett ugyan egy egyezmény, de ez nem a foglyokról, hanem a magyar-szovjet kölcsönös barátságról és együttműködésről szólt. A megbeszélések során azonban Sztálin megígérte Rákosinak a foglyok hazaszállításának újraindítását. 1948 májusától ismét tömegesen érkeztek haza a foglyok, egészen október végéig. A kormányzat ekkor hivatalosan megoldottnak tekintette a hadifogolykérdést, mondván, hogy már csak a szovjet hatóságok által elítélt háborús bűnösök maradtak kint. Minden előzetes bejelentés nélkül, egyik hétről a másikra megszűnt a Magyar Hadirokkant, Hadifogoly Híradó is. Befejezték működésüket a hadigondozással foglalkozó szervek, pártok, minisztériumok hadifogolyosztályai is. Kimúlt a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége is. 1948 után a Szovjetunióban még életben lévő foglyok ügyét a külföldre kényszerült katonák szervezete, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége karolta fel. Dr. Makra Zoltán - 1941-től 1944-ig HM miniszteri titkár - vezetésével 1949-ben létrejött a hadifogoly-szolgálat, amely több száz, a Szovjetunióban lévő fogolytábort derített fel és azonosított. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) megbízásából Palásthy Rezső egykori hadifogoly 1950-ben összeállította a Fehér Könyvet, mely a világ elé tárta a Szovjetunióba hurcolt magyar foglyok tragikus sorsát. A magyar nyelvű kiadáson kívül a kötet angol, spanyol, francia és olasz nyelven is megjelent, és az MHBK munkatársai számos kormányfőnek küldtek belőle példányt. Részben e kampány hatására 1951-ben az ENSZ létrehozott egy ad hoc bizottságot a világ különböző részén dolgoztatott kényszermunkások és hadifoglyok helyzetének feltárására. A bizottság évekig dolgozott és hatalmas mennyiségű adatot 70
