Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Stark Tamás: Rabszolgasorsra kényszerítve
Stark Tamás RABSZOLGASORSRA KÉNYSZERÍTVE Fogságba esés, elhurcolás A Szovjetunióba szállított magyarok tragikus sorsa a magyar közelmúlt történelmének alig ismert fejezetei közé tartozik. A tragédiát a szovjet vezetés és a magyar kormányzat úgy próbálta leplezni, hogy a polgári személyek elhurcolását és a szovjetunióbeli kényszermunkát egyszerűen „hadifogolyügyként” kezelték, és így mutatták be a korabeli sajtóban, elsősorban a kommunista párt ellenőrzése alatt álló, 1947-ben és 1948-ban hetente többször is megjelenő Magyar Hadirokkant, Hadifogoly Híradóban. Ilyen módon lehetett elfedni a szervezők, végrehajtók, valamint a kényszermunkára épülő szovjet rendszer felelősségét. A hazatérő foglyok tapasztalataikról gyakran még családi körben sem mertek beszélni - elbocsátásukkor ugyanis megfenyegették őket, hogy ha bármit is elmondanak, könnyen visszakerülhetnek a fogságba. A félrevezető taktika így hosszú távon is hatékonynak bizonyult. Ennek következménye, hogy az évekre elvitt katonák, civilek és politikai elítéltek történetét a világháborúval foglalkozó szakirodalom - ha egyáltalán megemlíti a témát - általában „hadifogolykérdés”-ként kezeli. A szovjet vezetés a háború kezdetétől fogva törekedett arra, hogy a fogságba esett katonákból és az elfoglalt területek civil lakosságából nagyszámú kényszermunkás-seregre tegyen szert. Lavrentyij Berija belügyi népbiztos 1939. szeptember 19-én, tehát néhány nappal a Szovjetunió Lengyelország elleni inváziója után rendeletet adott ki a hadifoglyokat és a külföldről internált civileket dolgoztató új táborrendszer felállításáról. A hadifoglyok és elhurcoltak egyaránt a Belügyi Népbiztosság Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatósága (Upravlenyija Voennoplennih i Internirovannih-UPVI) által irányított új lágerekbe kerültek. A Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatósága a Táborok Főigazgatósága, azaz a Gulag (Glavnoje Upravlenyije Lagerej - GULag) mellett működött. A két táborrendszer kiegészítette egymást, az UPVI a külföldiek Gulagjának tekinthető. 1945 februárjában a táborrendszert kiegészítették és átszervezték. A Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatóságából 350 főtábort és mintegy 4 ezer melléktábort irányító Fő- igazgatóság lett. A fő- és melléktáborokon kívül speciális munkabrigádok, 47
