Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Sallay Gergely Pál: Magyar hadikitüntetések adományozása az 1938. őszi felvidéki események kapcsán

míg a Magyar Koronás Nagy Aranyérmen az érem és a magyar Szent Koronát formázó függesztőelem között, a Magyar Koronás Ezüst- és Bronzéremnek pedig a hadiszalagján keresztben feküdtek a „kardok.” A „hadiékítmények” rendszeresítésével egyidejűleg a kormányzó a Magyar Királyi Honvédség, a csendőrség és más fegyveres testületek legénységi állományú tagjainak „az ellenség előtt tanúsított személyes vitézsége vagy hősies önfeláldozása” jutalmazására Magyar Arany, Nagy Ezüst, Kis Ezüst és Bronz Vitézségi Érmet is alapított.7

Hadiérdemek elismerési igénye 1938 őszén

Mielőtt azonban a fentiekben ismertetett hadikitüntetések rendszeresítésére sor került volna, végbementek az 1938. őszi és 1939. januári-márciusi felvidéki és kárpátaljai hadiesemények, valamint a magyar-csehszlovák határsávban lezajlott incidensek. Az ezek során kitűnt, illetve hősi halált halt katonák elismerésére parancsnokaik kitüntetési javaslatokat szerkesztettek, amelyekben természetesen nem számolhattak az akkor még nem létező új magyar hadikitüntetésekkel. Az 1938. októberi felvidéki harccselekményekben életüket vesztett hivatásos és tartalékos tiszteket, valamint legénységi állományúakat így Bátorsági Éremre terjesztették fel, majd - ahelyett -1939. március 31-én kelt legfelsőbb elhatározásával a kormányzó a tiszteknek a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta hadiszalagon, kardokkal, a legénység tagjainak pedig 1939. július 2-án a Magyar Arany, Nagy Ezüst és Kis Ézüst Vitézségi Érmet.8 (Érdemes megfigyelni, hogy az adományozás dátuma a tisztek esetében megelőzte a hadikitüntetések hivatalos alapítási időpontját.)

Az említett posztumusz kitüntetett tisztek az alábbiak voltak:- Csapó F. József főhadnagy (m. kir. térképhelyesbítő csoport, osztagparancsnok)- Meskó Tibor hadnagy (m. kir. 7/9. határbiztosító század,9 géppuskás szakaszparancsnok)

7 Alapszabályok 1939,1-2., 10-11.

8 HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban HL) Legfelsőbb elhatározások 1939. 820/K. I.-1939. sz., Budapest, 1939. március 31.; Honvédségi Közlöny, 1939/3. sz. 1939. július 19. 8.

9 Az 1932. október í-jével létrehozott magyar királyi Határőrség határbiztosító osztályai, határőrszárnyai (századai) és őrsei valós határőrizeti tevékenységet folytattak, míg - a trianoni békediktátum rendelkezéseinek kijátszására - a honvéd vegyesdandárok hadrendi számait viselő hét határőrkerületben felállt egy-egy határőrezred is, amelyek valójában a vegyesdandárok rejtett gyalogezredei voltak. (Illésfalvi Péter hadtörténész szíves közlése.)

41