Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Nagy Szabolcs: El nem szálló illúziók. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája 1920 augusztusában kelt helyzetjelentése a Csehszlovákiával szomszédos magyar területek hangulatáról
Céltudatos munkával ezt az osztályt is teljesen meg lehetne nyerni. Az ipari- és bányamunkások érzései sem nemzeti szempontból, sem a kommunista iránytól való eltávolodás szempontjából meg nem felelők. Keresztényszocialista17 kevés van köztük, egy részük közömbös, másik részük ép hajlamos a bolsevizmusra. Vándorizgatók, kik munkakeresés ürügye alatt egyik telepről a másik telepre járnak, erősítik bennük külföldi üzenetekkel és hitekkel a kommunizmus győzelmében vetett reményt. Az értelmiség alig tudja a munkásokat megközelíteni - a jelentések azt mondják, hogy egy részük azt sem átallaná, hogy a csehekhez csatlakozzék.18 Más helyen azonban már gondolkozóba estek, azt mondogatják, hogy az urak is becsapják őket, meg a zsidók is, most nem tudják, hogy kinek higgyenek. A határvidékek lakossága legnagyobbrészt magyar ajkú. A néhány község, amelynek lakossága nem az, érzés tekintetében teljesen azonos a többi községekkel. E tekintetben csak néhány Moson megyei község a kivétel, amelyekben szerencsétlen nemzetiségi politikánk érezteti káros hatását. A helyzet javítására a jelentést tevők szerint a következők volnának szükségesek: I. közigazgatási és rendészeti jellegűek. í./A közigazgatás fokozottabb mértékben törődjék a szegénység érdekével. Emberies, türelmes barátságos jóindulattal kezelje a szegénység ügyeit, azzal a gondos mindenre kiterjedő aprólékossággal, mellyel a legkönnyebben lehet a nép szívét megközelíteni és bizalmát felkelteni. A tisztviselő osztály hazafisága oly példaadó, hogy nem kételkedünk abban, hogy ez irányban is meg fogja tenni kötelességét, ha felsőbb helyről arra figyelmeztetik, 2. / Gyors intézkedések, ha a szegény nép érdekéről van szó. E tekintetben különösen nagy a panasz a hatósági ellátásra, mely sok esetben pontatlan és késedelmes. 3. /Azoknak a helyeknek, ahol rosszakaratú ipari és bányamunkásság van, erőteljes kezelése. E helyekre erős csendőrcsapatok helyezése. 4. / A zsidó korcsmárosok és szatócsok állandó megfigyelése, és ahol kitűnik, hogy vagy ők, vagy családtagjuk hazafiatlan vagy kommunizmus felé hajló izgatástfejtenek ki, engedélyüknek, illetve jogosítványaiknak azonnali bevonása. Mentői több ilyen példaadás e tekintetben jótékonyan hatna. 17 A munkásmozgalomhoz képest fontos különbségként a szegényebb néprétegek megsegítésének ügyét felkaroló politikai mozgalom, mely 1907-ben párttá szerveződött. Fontos különbségként azonban keresztény és nemzeti alapokon politizált. A baloldali szerveződések - mind azok internacionalizmusa, mind ateizmusa miatt - harcos ellenfelének számított. Egyes vidékeken nagy táborral rendelkezett. Lásd Gergely 2007. 18 Nem példa nélküli felvetés, lásd az egy évvel később létrejött Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot. 18
