Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép

8. ábra. Sugárzó napsárga haza az égen, 9. ábra. Az országot csonkító szomszéd

országzászló, ledöntött Trianon-tábla, székely nemzetek jelképes alakjai, a felhőkben

fiút keltegető katona Kossuth és Rákóczi, irredenta versrészlet

(Irredenta sz. képeslap - ZMSZ 0030372-a) (Irredenta sz. képeslap - ZMSZ 0030352-a)

(8. ábra). Egy 1939-es képeslapon a haza fogalom jelen tanulmányba foglalt meghatározásával egybecsengően fönt a szakrális sugarakat árasztó haza területe „Hazánk - Hitünk” felirattal. Elől turulos országzászló, két oldalt fiatal népviseletes férfi és nő (9. ábra). Talán még a trianoni döntést megelőzően készült az a szintén külön típust képviselő irredenta képeslap, amelyen Kárpátalját még nem csatolták Csehszlovákiához. A szomszédos nemzeteket megszemélyesítő alakok kiharapják az utódállamokhoz került részeket a történelmi Magyarország területéből, de fölötte felhők közt nagy szabadságharcosaink, Rákóczi és Kossuth jelennek meg, Mezős Sándor: Nem nyughat a kuruc című versének részletével: „Az éhes hiénák / Elleptek most minket, / Hullaszagra jöttek, / De ébren leltek minket. //Ne egyetek magyart: / Nem jó eledelnek, / Mind megdöglött még az, / Aki magyart evett.” Itt tehát a Magyarország szétszabdalása, és vele szemben a revíziós küzdelmeknek a legnagyobb szabadságharcainkhoz kapcsolása, a szabadság kivívásának elődök adta reménye toposzok konkrét megnyilvánulása látható (10. kép). Szintén jellegzetes típus a honfoglaló-honvédő ikerszimbólum aktualizálása. Buda183