Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép

7- irredenta zászlók alakjában, amelyek az elcsatolt országrészeket, megyerészeket vagy az integer Magyarországot képviselik. A Szent István-bazilikában őrzött irredenta zászlót -melyen a Magyarok Nagyasz- szonyának (Patrona Hungáriáé) alakja és a történelmi Magyarország 63 vármegyéje volt látható (1. ábra) - a katolikus és a protestáns egyházi vezetők közösen áldották meg.15

Nemzeti jelképeinket a modern nemzetállamok kialakulásával ösz- szefüggésben vizsgálva úgy látjuk, hogy a nemzeti romantika eszme- áramlatának és a reformkor nemzeti identitáskeresésének hatására indult meg a magyar népi kultúra fogalomkörének a nemzeti kultúra forrásaként való kidolgozása, a magyarság elsőbbségét hangsúlyozó kultúrakép megformálása. A 19. század közepé1. ábra. Templomi társulati lobogó másolata Magyarok Nagyasszonya ábrázolással és „Magyarok Nagyasszonya / Óh add vissza ősi hazánkat!” felirattal. A plébános korábbi állomáshelyéről, Rákospalotáról hozta magával és állította a főoltárhoz (Egykori domonkos, majd Angol Kisasszonyok Szent Mihály-temploma, Budapest V. kér. Váci u. - fotó: Limbacher Gábor)

tői egyre erőteljesebben jelentkező paraszti reprezentációs igény kielégítésére előállított népművészeti termékek - történelmi és társadalmi változások hatására - mind határozottabb nemzeti jelentéstartalmat kaptak, különösen az 1848/49-es szabadságharc bukása után a nemzeti ellenállás kifejezésre juttatásában. Amint eleinte az osztrák hatalommal szembeni ellenállásként, illetve a hazafias érzület megnyilvánulásaként, idővel - az 1867-es kiegyezés után és a millennium közeledtével - inkább a nemzeti kultúra védjegye gyanánt mind gyakoribbá vált a nemzeti jelképek szerepeltetése a népművészeti tárgyakon. Legjellemzőbb motívumok az országcímer, a Magyar Szent Korona, a nemzeti szín és zászló, a huszár, a betyár, a hazafias feliratok, Magyarok Nagyasszonya és a nemzeti

15 http://budapestcity.org/11-egyeb/eltunt/Irredenta-szobrok/index-hu.htm [2015. 10. 11.]; a Romhányi Földműves Dalárda egész Nógrádért fohászkodó irredenta templomi zászlójának képét lásd Limbacher 2002,146-147., és a Gyöngyös Alsóvárosi Rózsafüzér Társulat 1996-ban még megvolt, mára elenyészett irredenta templomi zászlójának képét lásd Limbacher 2002,121.; Zeidler 2002,18.

174