Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép
legtöbb város magyar, illetve magyarszász alapítású, és ahol máig jelentős számú magyarság él.9 Az etnikai nemzet kiterjedése a Kárpátok térségére és a földkerekség magyarok lakta területeire vonatkozik. A politikai alakulatot képező ország az a jelenleg kereken 93 000 km2, ahol az állam található. Magyarországiakat és határon túli magyarokat érintő események, rendezvények esetén lényeges különbségtétel, hogy az nem nemzetközi, hanem államközi esemény, rendezvény, mivel egy nemzethez, de különböző országokhoz tartozókra vonatkozik. A haza-nemzet-ország rendszerét kiegészítő tényező az állampolgárság. Az előzőekhez képest ez nemcsak egyféle lehet, hanem immár - legalábbis magyar részről - legálisan létezik a kettős vagy akár többszörös állampolgárság. így egy utódállambeli magyar egyszerre teljes értékű polgára a szomszéd országnak és Magyarországnak. Csak az imént fölvázolt meghatározással, a kulturális folytonosság érvényesítésével, azaz a haza abszolutisztikus - nem a politika alapján relativizáló - felfogásával értelmezhetőek a hazafias művek, mint például ezek egyik legfőbbike, a Szózat. Az első világháború elvesztésének idejéig, az integer Magyarország fennállásáig tartó időszakra vonatkozóan értelmetlen volna kérdést föltenni, hogy a magyar mely hazának legyen rendületlenül híve, s mely haza az, amely bölcsője és hantjával takarója is, illetve ahol élni és halni kell. Ehhez hasonlóan azonban valójában egyértelmű, hogy Trianon után is, máig is, változatlanul ugyanaz a haza. Hiszen értelmetlen volna úgy tartani, hogy a Kárpát-medence trianoni határon kívül született magyarjai számára nem volna bölcső és majdan sír a szülőföld, ahol élni s halni kell, hanem csak a megmaradt Magyarország. Utóbbi esetben teljes migrációnak kellene megvalósulnia a határon túli területekről a Trianonban és Párizsban megcsonkított Magyarországra, ami önellentmondás, mivel a szülőhely adottságát nem lehet megváltoztatni. Az is értelmetlen volna, ha csak az elszakított területrész vagy a magyar nemzeti identitást többé-kevésbé folyamatosan korlátozó adott utódállam számítana hazának. Értelmetlen, mert az utódállam Kárpát-medencén kívüli része10 nem az a föld, melyen annyiszor apáinak vére folyt, nem az, melyhez „minden szent nevet egy ezredév csatolt”. Ott nem küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai, s nem törtek össze rabigát Hunyadnak kaijai. Ott nem hordozák a - magyar - szabadság véres zászlóit, s nem hulltanak el legjobbjaik a hosszú harc alatt. És annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, nem ott él nemzet e hazán. Tehát a csorbítatlan Magyarország, a Kárpát-medence területe az, ahol a magyar rendületlen híve legyen hazájának! Az egész-séges magyar létnek ez éltetője, s bukás esetén hantjával takarója is ez. A nagyvilágon e kívül 9 Kádár 2010; Domokos 1987. 10 Moldva kivételes helyzetére már utaltunk. 172
