Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép
Limbacher Gábor A HAZA TERÜLETE MINT NEMZETI JELKÉP Dicsértessék, dicsértessék a Jézus Krisztus! így köszöntek hagyományos módon faluhelyen a katolikusok. A portán Isten hozott!-tal köszöntötték az érkezőt. A tisztaszoba kialakulásával, főleg a 20. század elejétől dísztörülközőkön tárgyiasultak e köszöntések. A két világháború között nemzeti színek hímzése is kapcsolódott hozzá.1 Ahogyan egy korábban pusztán vallásos és személyes jelenség az első világháború után nemzeti vonatkozásúvá lett, úgy egy korábban a köz számára jelentés nélküli vagy földrajzi-államigazgatási kategória, a haza területe is nemzeti szimbólummá vált. Ha a magyarság viharos 20. századi történelmére gondolunk, fölmerül a kérdés: mi a haza és mekkora a területe? A haza nyelvi értelmezését áttekintve azt látjuk, hogy az 1894-ben megjelent Pallas Nagy Lexikonában, „Az összes ismeretek enciklopédiájában” a haza szócikk még nem is szerepel. A kötetbeli hazaszeretet szócikk arra utal, hogy a haza fogalmát a lexikon magától értetődőnek tartja. Olyannak, melynek földje (azaz területe, lásd a tanulmány címét) - továbbá lakói, nyelve, emlékei stb. - iránt érzett ragaszkodás hasonlít a szülők iránt érzett szeretet- hez. A haza szeretete tettekben is megnyilatkozik, mint az iránta való kötelességek teljesítése. Szükség esetén saját érdekeinknek, a legfőbbeknek is érte való mellőzése, önzetlenség, odaadás, sőt önfeláldozás.* 2 Itt tehát a haza olya területtel, lakossággal bíró létező, mellyel a hazában élők szeretetkapcsolat- ban állnak, és érte áldozatvállalásra képesek. A haza iránti kötelességek nem külső jogszabályi természetűek és értelműek, mint az állam, az ország esetében, hanem benső, szívből jövő késztetések. E fogalomértelmezés szerint a hazánk a jelenlegi Magyarországnál föltétien nagyobb területre, legalább a magyar érzelműek által lakott kiterjedésre vonatkozik. A közös emlékekhez való ragaszkodás tekintetében legalább a történeti Magyarországra vonatkozhat, kibővítve a moldvai csángók területével. A Révai Nagy Lexikona már az ismeretek teljesség igénye nélküli enciklopédiája, viszont tartalmazza a haza vagy hon szócikket. Eszerint a haza vagy Pl. Limbacher 2002, 6. Pallas 1894, 786. 169
