Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Horváth Csaba: Katonai akciók az első bécsi döntés árnyékában

Október 6-án érkezett meg a Héjjas-csoport 150 fővel és azok a toborzott önkéntesek, akiket a lövész zászlóaljakhoz osztottak be. Polgári ruhát kaptak és nem magyar eszközöket. így végül összességében az alkalmazásra tervezett csapat több mint 900 főből állt (részletesen lásd lejjebb), amelyet 19 zászlóaljba, ezen belül 57 akciócsoportba szerveztek Vásárosnamény központtal.

Mivel az akciót több oldalról is biztosítani kellett - amiben határbiztosító erők, csendőri alakulatok, honvédségi erők vettek részt -, ezért ezek koordinálására megalakították az „Aba csoport”-parancsnokságot, Homlok Sándor14 vkszt. (vezérkari szolgálatot teljesítő) ezredes, a VKF/5. osztály vezetőjének parancsnoksága alatt (5. ábra).

A miniszterelnök az október 7-i minisztertanácson bejelentette, hogy a kárpátaljai akció megszervezésével Kozma Miklós nyugalmazott belügyminisztert, az MTI elnök-igazgatóját bízta meg. Ezzel párhuzamosan a külügyminisztérium tájékoztatta a lengyeleket, hogy az akciók 9-e magasságában válhatnak érezhetővé. Kérte továbbá a lengyeleket, hogy nyugtassák meg a ruszin kormányt, hogy az akciók nem ellenük, hanem támogatásukra irányul. Gondot fordítottak továbbá a „kárpátaljai lakosság forrongásairól” szóló lengyel sajtó megjelenések, azonnali MTI által történő átvételére. A szlovák sajtóban is 9-én jelentek meg az első híradások esetleges magyar fegyveres jelenlétről.15

A pontos adatok szerint az összlétszám 996 fő volt.

Ebből katonaviselt 367 fő. Katonaviselt nem volt 629 fő.

Foglalkozás szerint:- értelmiségi 338 (ebből főiskolai hallgató 104 fő),- iparos, kereskedő 206 fő,- földmunkás, napszámos 232 fő,- földműves 188 fő,- egyéb 32 fő.

Egyesületek szerint:- MOVE-tag 327 fő,- polgári lövészegyesületi tag 278 fő,- Csörgey lövészegyesületi tag volt 164 fő,

14 Homlok Sándor, vitéz (Késmárk, 1892. május 3. - New York, 1963. április 5.) altábornagy. 1938-ban a VKF 5. osztály vezetője. 1940. május i-jétől berlini katonai és légügyi attasé, 1944. június 3-án Horthy Miklós berlini követté nevezi ki, posztját október 15-ig tölti be, 1944 novemberében a németek internálják.

15 Sallai 2002,128-129.

111