Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Előszó
A történelmi Magyarország felbomlását tehát több tényező összetalálkozása idézte elő. Elsőnek és alapvetőnek Magyarország - török hódoltság következtében fölerősödött - soknemzetiségű jellege és a nemzetiségi elitek elégedetlenkedése tekinthető. Második fontos ok a birodalom déli és keleti határai mentén létrejött új államok irredenta politikája, vagyis, hogy törekedtek azoknak a monarchiái területeknek a megszerzésére, amelyeken saját nemzetük fiai - vagy azok is - éltek. Döntő súllyal estek latba a győztes nagyhatalmak érdekei, illetve stratégiai megfontolásai is. S végül a háborút követő hónapok kaotikus magyar viszonyai, sikertelen országvezetése s a létrejött Tanácsköztársaság, amelyek sokáig - éppen az érdemi munka idejére - lehetetlenné tették, hogy egy magyar békedelegáció kiutazzon Párizsba, a békekonferencia színhelyére. A trianoni döntés értelmében Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát. Az elcsatolt területeken több mint 3 millió magyar élt, ráadásul mintegy harmaduk közvetlenül az új határok túloldalán, vagyis az új Magyarország magyarjaitól karnyújtásnyi távolságra. Ez még azok számára is gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való őszinte belenyugvást, akik egyébként elfogadták a multietnikus Magyarország nemzetiségeinek a jogát saját állam alapítására. A békeszerződést így a magyar társadalom és politika élesen elítélte, és a békés revízió céljának kitűzésével annak megváltoztatására törekedett. E politika csak a nagyhatalmak függvényében érvényesülhetett, s első eredményét az 1938. november 2-i első bécsi döntés hozta. Könyvünk e döntés 75. évfordulója alkalmából, 2013. november 7-8-án a Laczkó Dezső Múzeum szervezésében a veszprémi MTA VEAB székházában megvalósult tudományos konferencia tanulmánykötete. A tanácskozás bevezetőjeként Hrubík Béla, Ipolynyék (Hont vm., Vinica, Szlovákia) polgármestere mondott köszöntőt, majd verset. A tanácskozást Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese nyitotta meg. A konferencia második napját Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete köszöntötte. Kötetünk szerzői mellett a konferencián előadást tartott Simon Attila Kassa hazatér - néhány szempont Kassa 1938-as visszacsatolásához megnevezéssel és Szarka László Statisztika és valóság: a nemzetiségi viszonyok értelmezése a „bécsi” határvonal kijelölésekor címen. A konferencia szervezésével és a tanulmánykötet megjelentetésével az volt a célunk, hogy történelmünk máig ható eseményei sorában a trianoni Magyarország újraegyesítésének törekvéseiről - s főként az első bécsi döntésről és hatásairól - az ismereteket összefoglaljuk, s azokat újabb tényekkel, összefüggésekkel gyarapítsuk. Egy adott, fontos témában végső soron a magyarság szellemi és lelki egészségének szolgálatára vállalkoztunk. Limbacher Gábor 10
