Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Horváth Csaba: Katonai akciók az első bécsi döntés árnyékában

megindítását. A szervezési feladtok a csehszlovák „negatív döntés” hatására még szeptemberben megindultak.

Közben német nyomásra aztán 1938. október 9-én Komáromban megkezdődtek a csehszlovák-magyar tárgyalások a vitás területek ügyében. Az október 6-ai zsolnai konferencia határozatának megfelelően Szlovákiában Jozef Tiso elnökletével autonóm kormány alakult, így a prágai Csehszlovák központi kormány azt bízta meg a tárgyalásokon való részvétellel.8

A magyar fél nem fogadta el az autonóm Szlovákián belül felajánlott önkormányzatot, nem érte be a Csallóközzel sem, hanem végérvényesen ragaszkodott a magyar többségű területsáv átadásához. A tárgyalások ezek után 4 nap elteltével nem vezettek eredményre, így a közvetlen tárgyalások véglegesen megszakadtak. Diplomáciai úton azonban tovább folytatódtak, és a csehszlovák fél, német közvetítéssel, több területátadással kapcsolatos variációt juttatott el a magyar kormányhoz. Utazások, jegyzékváltások, dokumentumok cseréje jelezte, hogy a színfalak mögött lassan kirajzolódik egy területi megegyezés lehetősége.9

Meg kell említeni azonban, hogy a magyar hadvezetés „őszi hadgyakorlat” címén, cselekvésre készen, már szeptemberben felvonultatta a határ menti alakulatait. Ez azt jelentette, hogy már a komáromi tárgyalások idején a határ közelében volt a felemelt békelétszámú I., II. és VII. hadtest. AIII. hadtest alakulatai békehelyőrségeikben és azok közelében felemelt létszámmal már szeptember óta tartalékban voltak.10 (1938 őszére történt meg a hadtest szervezetre való áttérés: a vegyesdandárokat hadtestekké „keresztelték” át. - Sz.)

1938 szeptemberében tehát már postázták a SAS-behívókat a Magyar Országos Véderő Egylet, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Fajvédő Szövetség, a Turáni Vadászok, a Turul Szövetség, a régi „Rongyosok” stb. megbízható személyei részére (1-2. ábra).

8 A magyar delegációt Kánya Kálmán külügyminiszter vezette. Rajta kívül a delegáció tagja volt még gróf Teleki Pál kultuszminiszter, Pataki Tibor miniszterelnökségi államtitkár, gróf Péchy Tibor földművelésügyi államtitkár, Wettstein Lajos prágai magyar követ és vitéz Andorka Rudolf vezérkari ezredes.

9 Rónai 1989,173.

10 Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához (1938-1945). Összeállította dr. Csima János őrgy. Budapest, 1961,13.

107