Rainer Pál: „Imádkozzék édes Hazánkért…!” Levelek Laczkó Dezső piarista házfőnökhöz, főgimnáziumi igazgatóhoz, a Veszprém vármegyei Múzeum igazgatójához az I. világháború idejéből, 1914-1919 (Veszprém, 2015)

Levelek és levélírók

Gyöngyösig - Váczig - Érsekújvár - Pozsonyig Csehországhoz kapcsoltatik - a magyar hatóságokat ki­rúgták - s átvették a közigazgatást.45 A kitett jegyzők ellen persze feltámadt a nép megkezdődött a tánc - a pusztítás - rombolás - és ekkor az új tót hatóságok - rendesen nagyon gyanús műveltségű elemek - korcsmárosok - suszterek smás effélék - segítséget kértek a csehektől. Ezt ők úgy nevezik, hogy a magyar közigazgatási tisztviselők elhagyták helyüket, anarchia keletkezett, amit meg kellett akadályozni, illetve el kellett nyomni. A közigazgatás után sor került minden állami intézményre így a mi gimnáziumunkra is, ahova az intézeti hittanár vonúlt be, minta cselákoktól kinevezett direktor és dobált ki édes mindnyájun­kat keserves állásunkból. Miután az anyaországgal minden összeköttetést megszakítottak - mi 14 napig azt sem tudtuk van-e ép ember még Magyarországon. A disznók már arról regéltek, hogy a cselákok Eperjesen és Kassán vannak és Pozsony elfoglalása után Pest ellen készülnek. Miután hozzánk nem férhe­tett senki, pedig feleségem miatt is igen nagy szükségünk volt valakire, megpróbáltuk mi a rokonsághoz eljutni - és minden nagyobb kalamítás nélkül sikerült. Most itt „urizálok". Fizetést kapok - de dolgot nem. Állítólag be leszek néhányad magammal együtt osztva az V. ügyosztályba ideiglenes szolgálatté­telre - a felgyülemlett restanciák feldolgozására, - de hát óriási a zűrzavar most a minisztériumban46 47 48 is - mindenütt új emberek, akik bizalmatlanok és gyanakodók és nem egy-könnyen dűlnek be a még oly éles dialektikának sem. Annyit már elértem, hogy fizetésemet és illetményeimet állandóan ide utalták át Pestre, hát talán most a gombhoz könnyebb lesz kabátot varrni. Nekem mindenesetre álmaim beteljese­dése volna egy min.i beosztás mert tudom, hogy ha egyelőre ez ideiglenes volna is, onnan már nem igen löknének ki vidékre. De hát a jó Isten tudja hogy mintfordúl. Ha az a fene sok annexió beüt, amire ezek a bitangok fenik a bicskájukat a magyar tisztviselői kar mehet kapálni az factum. Ki a csuda hitte, hogy a béke ilyen cudarúl gyalázatos is lehet. Én már az irányban is mozgolódok, hogyha minden kötél szakad valami bankba becsússzak, - mert hát új pályát kezdeni, ahhoz már vén fiú vagyok. írjon pár sort Kedves Jó Igazgató Úr mi minden történtabban a csöndes pátriában, melyből vesztemre távoztam. Hja de az embert vágyai vezérlik ö. m. a.f.*7 Feleségem szíves üdvözletét jelentve, maradok az Igazgató Úrnak mindenkori hálás tisztelő „polgár­társa"*3 Biloveszky Múzeumtörténeti adattár 48.856/1977 CSEKME KÁROLY (Páva, Háromszék vm., 1885. június 12. - ?) Hivatásos katonatiszt, százados. Járási írnok fia. Székely származású. Kézdivásárhelyen a polgári iskola 4 osztályát, majd 1900 és 1904 között a nagyváradi honvéd hadapródiskolát végezte. 1904. augusztus 18-tól hadapród-tiszthe- lyettes a m. kir. 13. (pozsonyi) honvéd gyalogezrednél Tatán, később Pozsonyban. 1905. november 1-jétől hadnagy. Utóbb a 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezrednél (tatatóvárosi zászlóalj). 1913-tól szolgált a 31. (veszprémi) honvéd gyalogezred tatatóvárosi zászlóaljánál, ekkor már főhadnagyként. Az 1913-1914-es tanévben a veszprémi piarista főgimnázium diákjainak katonai kiképzését vezette. 45 1918. nov. 4-én Szakokénál érkeztek a határra a csehszlovák ideiglenes kormány által felállított szlovák ideigle­nes kormány tagjai - Srobár, Vavro (elnök), Dérer, Ivan (katonaság, rendőrség), Stefánek, Anton (iskolaügy), Blaho, Pavel (ellátás) - valamint 5tik, Jozef tábornok, a „csehszlovák hadsereg felvidéki csapatainak főparancsnoka". A kormány működése a csehszlovák kormány Prágában történt nov. 14-i megalapításával ért véget, (ravasz 2000, 814.; Szlovák történelem lexikona 2003,148.) 46 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumról van szó. 47 A rövidítést feloldása: ögye mög a fene. Gárdonyi Géza novella hősének, Göre Gábor falusi bírónak kedvenc és gya­kori mondása. (A helyes magyarázatért Éry Kinga antropológusnak tartozom köszönettel.) 48 Utalás a Károlyi Mihály-féle „őszirózsás" forradalom alatt divatba jött megszólításra. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom