S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

S. PERÉMI ÁGOTA: Laczkó Dezső, a múzeumépítő

„A régészeti tudományok mívelése a tudományosan haladó kor követelményeinek egyike, főkép oly nemzetnél, mely történelme iránt oly előszeretettel viseltetik, mint a magyar nemzet. A történelem segédtudományai nélkül egy nemzet sem tekinthet dicső múltjára vissza. Mi magyarok pedig büszkék vagyunk történelmi múltunkra, s erre akarjuk hazánk jövő boldogságát és dicsőség templomát építeni. Ámde az építéshez anyag kell. A múltnak anyagát ügyesen össze kell hordanunk és összekapcsolnunk a jövő kor kívánalmaival..., hogy jövő művelődésünk által az értelmes nemzetek mellett egyenlő lépéssel haladhassunk... " „...ezért mi sem volna alkalmasabb, mint e megyében egy múzeumi egyletet alakítani, melynek föladata volna megyénk területén található műemlékek, s természeti ritkaságokat kifürkészni, s azokat a megye székhelyén egy múzeumba központosítani, hogy t. i. abban, mintegy hű tükörben, lássuk dicső múltúnkat jelenünk képét, s mindnyájan ösztönt nyerjünk jövő mívelődésünkre. (...) Indítványozzuk egy múzeumi egylet alakulását önkéntes tagdíjak segítségével. "

s (1. ábra) Az indítvány nem maradt visszhangtalan. Veszprém vármegye értelmisége, jeles egyházi és világi képviselői, létrehozták a múzeum alapításához szükséges bizottságot.

6 A bizottság megalkotta az alapszabály tíz paragrafusát. A kezdeti lelkesedés idővel alábbhagyott és a múzeumalapítás kérdése lekerült a napirendről. A tényleges alapításig csupán egy alkalomról tudunk, amikor a múlt értékeivel, a régészeti leletekkel kapcsolatban 1873-ban a Veszprém megyei közgyűlésen egy felhívás hangzott el, amelyet a különböző felekezetű lelkészekhez, tanító urakhoz és a községek jegyzőihez intéztek a megye vezetői a következő módon: „Minden népre nézve nem csak érdekes, de a tudományok haladása tekintetéből hasznos is, hogy úgy saját múltjának, mint azon földnek, melyet elfoglalva tart, történetét ismerje. " Gyűjtsék össze, (mármint leleteket), „hogy a letett tárgyak, a majdan itt alakítandó megyei vagy országos múzeum számára megtakaríttassanak. (...)" 7A felhívás eredményességéről nincsenek adataink. Múzeumalapítás: másodszor Ivánfi Ede elképzelésének megvalósítására csak harminc évvel később, 1902-ben került sor. Ekkor újabb lendületet vett a múzeumi egylet létrehozása, amely a Miháldy gyűjtemény átadása kapcsán kerül megint előtérbe.

8 Ezt a gyűjteményt, amely zömében csiszolt kőeszközökből állt, a MKOF vásárolta meg az előző évben elhunyt lelkész örököseitől. Fraknói Vilmos, a Könyvtárak és Múzeumok Országos Főfelügyelősége főfelügyelője, mint azt az 1902. május 25-i br. Hornig Károly püspöknek írt levele is tanúsítja, a gyűjteményt illetékességből szeretette volna átadni a veszprémieknek, de ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ennek feltétele egy múzeum alapítása, létesítése lenne. (2. ábra) A Miháldy gyűjtemény átadásán túl ígéretet tett arra, hogy az Országos Képtárból képeket juttat a leendő múzeumnak, illetve évi segéllyel anyagilag is segíteni fogja az intézmény fenntartását. Ilyen külső biztatásra Fenyvessy Ferenc főispán és báró Hornig Károly püspök elkezdték a szervezést. A múzeum támogatására 1902. november 30án megalakult a Veszprémvármegyei Múzeumi Egylet. Ennek támogatói között voltak a város és a megye kiváló értelmiségei, de a múzeumnak alapításától kezdve legnagyobb támogatója, segítője báró Hornig Károly megyéspüspök volt, aki a múzeumot halálig jelentős pénzösszeggel, 3.000 kötetes könyvadománnyal, festményekkel támogatta. 1902 december 2-án Veszprém vármegye törvényhatósága határozatban mondta ki a Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár megalakítását. (397. számú határozat) 1903. március 10-én a közgyűlés, ahogy erről a Múzeumi Egylet titkári jelentése is beszámolt: „Fenyvessy Ferenc Veszprémvármegye színe-javát alakuló közgyűlésre híván össze törhetetlen eréllyel, erős akarattal megalakítja a „ Veszprémvármegyei Múzeum Egyletet,, és vele a veszprémvármegyei múzeumot is. " Megalkották a vármegyei múzeumokról szóló szabályzatot

9 (3. ábra). 5 „Egy veszprém megyei Múzeum egylet tervrajza" . A Kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló Veszprémi NagyGymnasium ifjúságának Érdemsorozata az 1870/71-ki tanévben. Veszprém, 1871. 6 A bizottság tagjai: Bezerédy Miklós c. püspök; Sárkány Miklós, apát; Véghely Dezső, alispán; Ivánfi Ede; Házy Alajos, tüskevári plébános; Plosszer Ferenc, kanonok; Zombath István honvédalezredes; Csapó Kálmán, főjegyző. 7 Kivonat a Veszprém vármegyei közgyűlés 1873. november 4-ei határozatából. 8 Az egykori bakonyszentlászlói plébános Miháldy Ist\'án mintegy 2.500 darabból álló őskori gyűjteményéről van szó. Miháldy István (Buzsák, 1833. december 16. - Győr, 1901. május 31.) lelkész, régész. Veszprémben tanult, 1857-ben itt szentelték pappá. Először Csóton volt segédlelkész, 1861től Pápateszéren szolgált. 1865-től bakonyszentlászlón volt lelkész. Gyűjteményének tárgyai 84 község határából, 140 lelőhelyről származtak. 9 Megjelent a Veszprém vármegyei Hivatalos Lapban, 1903. május 14 25