S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KÁKONYI ANNA: Veszprém Laczkó Dezső korában

feltételezzük azt is, hogy ez a fővárosokból kisugárzó formanyelv és esztétikai bázis hatott a vidék és kisebb városok építészeinek, mestereinek munkáira is.

3

6 A megyeháza építésének helyi fogadtatásából - a sajtóvisszhang alapján - csak részben juthatnánk erre a következtetésre. A városvezetés döntéseivel szemben általában véve kritikával élő Veszprémi Független Hírlap cikkírója megállapítja, hogy „ ...az új megyeháza építése ímpulsust adott arra, hogy az építészeti styl, a műízlés itt is fejlődjék, s az ócska Veszprémfészek egy modern Veszprém-várossá emelkedjék. "

3

7 Az építészek azonban nem sokat tanultak az új megyeháza építésén, arra hivatkozva, hogy „ ...meglátják úgyis, ha kész lesz" az „épület-kolosszus "

3

8. A megyeháza elkészültéhez közeledve megjegyzi, hogy most már tanulmányozhatják „az újabb architektúra vívmányait, s alkalmazhatják kicsiben az általuk épített házakon, villákon. "

3

9 „ Hogy ez lehetséges, bizonyította egy palota utcai (...) kereskedő, Weisz Elek, akinek háza nem került félmillióba, s stylszerűségében felül is múlja a megyeházát. " - írja a cikk szerzője, kifogásolva a magas építési költségeket.

4

0 A helyi iparosok sem tanulmányozhatták az újabb technikákat, mivel kiszorultak a kivitelezési munkálatokból, sőt, a megyeházánál dolgozó pesti festő, mázoló, asztalos, kőműves, kőfaragó mesterek olykor még magánépítkezéseknél is konkurenciát jelentettek a helyeiknek, ami az egyébként is pangó iparnak nem kis érvágást okozott.

4

1 Az új megyeházát ünnepélyes keretek között, a dunántúli vármegyék törvényhatóságá-nak meghívásával, gr. Esterházy Móric főispán által megnyitott díszközgyűlés keretében, este pedig a grófné védnöksége alatt rendezett megyebálon avatták fel 1887. november 24-én.

4

2 Az új épület környékének rendezése ezután kezdődött el. Az első feladatok közé a főispánlak átalakítását és az előtte lévő tér rendezését helyezték. Dr: Szeglethy György polgármesteri te36 MORAVÁNSZKY 1988. 201. 37 VFH 1887. szeptember 3. 38 VFH 1887. szeptember 3. 39 VFH 1887. szeptember 3. 40 VFH 1887. június 4. A megyeháza felépítése a jelzálog hitelbank által nyújtott 300 000 forint kölcsön és pótadó segítségével valósulhatott meg. VFH 1887. november 26. 41 VFH 1887. június 4. Az építkezés monumentalitása bizonyos tekintetben meg is haladta volna a helyi ipari termelők kapacitását. Egy anekdota szerint a veszprémi téglagyáros büszkén ajánlkozott, hogy a kivitelező tőle vásároljon téglát. Kéler Napóleon kérdésére, hogy mennyi téglát tud évente előállítani, azt válaszolta, hogy 20-25 ezret. Válaszul Kéler közölte, hogy neki kétmillióra lenne szüksége. CHOLNOKY 1938. 170. 42 VFH 1887. november 19. és november 26. vékenységének egyik első kezdeményezése volt a megyeháza előtti terület parkosítása és Erzsébet királyné szobrának felállítása. (21. ábra) A királyné 1898-as halálát követő években számos helyen emeltek emlékműveket az egész Monarchián belül, különösen Magyarországon. A vidéki köztéri szobrok közül először a miskolcit leplezték le 1899 júniusában,

4

3 majd Pécs, Szeged, Kaposvár, Hódmezővásárhely, Cece és számos egyéb település vezetése rendelt többnyire Stróbl Alajos és Zala György alkotásai nyomán készített szobrokat. Veszprémben miután a városi képviselőtestület az 1900. év végén jóváhagyta a szoborállítás szándékát és a leendő műnek az Erzsébetről elnevezett liget bejáratánál való elhelyezését, a polgármester kezdeményezésére először „szobor előkészítő", majd „szobor bizottság" alakult,

4

4 amely a mű megrendelésének, az adományok összegyűjtésének és a felavatás ünnepélyének ügyét intézte.

4

5 A veszprémi Erzsébet-szobor egyben a város első köztéri szobra is lett. Ez a tény tovább növelte jelentőségét

4

6 , s bizonyára szerepet játszott abban is, hogy a bizottság a budapesti Beschorner műércöntő cég által kínált két szoborminta közül nem a Stróbl Alajos műve után készült kisebb, hanem a Zala György alkotása után készült nagyobb szobor mellett döntött. Dacára annak, hogy míg az előbbi 1100 koronába, az utóbbi 2000 koronába ke-rült, amelyhez még hozzáadódik a talapzat 7-800 koronás költsége, s minderre a felavatás tervezett első dátuma - augusztus 18. - előtt négy hónappal 1000 korona körüli összeg érkezett be felajánlások útján.

4

7 A gyűjtés megélénkítésének érdekében felajánlotta intézkedését Kolossváry József alispán, aki a megye-beli nagybirtokosokhoz folyamodott segítségért. A szükséges összeg előteremtése után - ha nem is az első kijelölt dátumra, hanem valamivel később - Erzsébet napra elkészült az alkotás. 1901. november 19-én, a királyné halálának harmadik évében nagy ünnepség keretében leplezték le Veszprém első köztéri szobrát. A köz- és 43 VÚ 1899. június 17. 44 Az előkészítő bizottság dr. Szeglethy György polgármester elnökletével, dr. Csete Antal, Kolossváry József, dr. Óváry Ferenc, Rosenthal Nándor tagságával működött, a szobor bizottság továbbiak bevonásával. VeML V. 173. b. 1901:1. 2.d. Erzsébet királyné szobor ügyei. 45 VeML V.173.b. 1901:1. 2.d. Erzsébet királyné szobor ügyei. 46 „ Mint tudva van, a tervezett szobor nem csak a hazafias kegyelet ékesen szóló tanuja (sic), de egyúttal a művészi alkotásokban szegény városunk egyik szép kis terének méltó dísze akar lenni." Szeglethy György polgármester levele. VeML V.173.b. 1901:1. 2.d. Erzsébet királyné szobor ügyei. 47 A polgármester ezt a gyűjtés és a gyűjtéssel megbízott személyek kijelölése körüli tévedéseknek is betudja. VeML V.173.b. 1901:1. 2.d. Erzsébet királyné szobor ügyei. 158