S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KOLTAI ANDRÁS: A piarista rend háromszáz éve Veszprémben - tizenkét tételben

Az osztályok aszerint kapták a nevüket, hogy abban a latin nyelv mely részét tanulták: a principiában az alapvető latin nyelvtani szabályokat, főnév- és igeragozást, a grammaticában a mondattant és az igeidőket, a syntaxis osztályában verstani és levélírási szabályokat, a poeticában és a rhetoricában pedig versírást, szónoki fordulatokat. A mostani tananyaghoz képest nagyon sok volt a memoriter. A diákoknak a nyelvtani szabályokat, az olvasott klasszikus szövegeket és a katekizmust kívülről is meg kellett tanulniuk: ezt a tanár egyenként vagy közösen mondatta el a diákokkal. További, számunkra - még a mai egyházi iskolások számára is - szokatlan dolog volt a különféle áhítatgyakorlatok sokasága. A reggel minden nap szentmisével kezdődött, amelyet néhány közös latin ima (Pater noster, Ava Maria, Agimus tibi gratias, Tu autem) vezetett be és zárt le. A (természetesen latin nyelvű) mise alatt a diákság a tanárok vezetésével együtt énekelt, vagy pedig csöndesen imádkozott rózsafüzér vagy imakönyv segítségével. A tanítás befejeztével a diákok ismét a templomba gyűltek, és csak a lorettói litánia és más latin imák elmondása után indulhattak hazafelé. Vasárnap a diákok ismét az iskola épületében gyülekeztek, és ott az ún. „oratórium" keretében imádkoztak, illetve szentbe-szédet és misét hallgattak. (5. ábra) 6. Iskolaépítés A piarista iskolák a XVIII. században még általában mindenhol egy épületben voltak a piarista rendházzal, többnyire annak föld-szintjén, mai szemmel igencsak szűk helyiségekben. Néhol az épületnek egy külön szárnyában kapott helyet az iskola (például Privigyén), néhol pedig külön épületben, de ezek kifejezetten szükségépületek voltak. Ilyen volt például Kecskeméten és Veszprémben. Itt az okozta gondot, hogy a rend a lehetőségek szerint vásárolt különféle telkeket a várban, de csak az 1730-as évek végére tudtak olyan helyet szerezni, amely kellő méretű volt. Ezért az iskola kezdetben különböző épületekben volt, majd 1731-től a Nagy-Vitéz család egykori telkén (a mai templom helyén) épült föl egy földszintes iskola. Ujabb telekvásárlások lehetővé tették, hogy az 1770-es években a piaristák egy komolyabb, emeletes iskolát emelhessenek a rendháztól délre. Az építkezést Kiss Adorján piarista házfőnök kezdeményezte 1772-ben, és minden bizonnyal a tervet is ő készítette, hiszen korábban a piaristák szenei mérnök-képző intézete, a Collegium Oeconomicum tanára volt. A kivitelező Tiethart József kőművesmester volt, a költségeket főként kanonokok, és más jótevők fedezték, de a legfőbb támogató 9000 forinttal 1776-tól Mária Teré-zia királynő lett, aki éppen akkoriban reformálta meg az állami iskolarendszert, és az új veszprémi épület támogatása kiválóan megfelelt eme célnak. így került a kapu fölé a máig olvasható latin fölirat: „Az ifjúságnak, a hazának és a jó erkölcsöknek Mária Terézia császárnő emeltette, 1778". Magyarországon ez volt a piarista rend számára épült első különálló, reprezentatív iskolaépület, amelynek klasszicista társai néhány évvel később Vácott (1782) és Kolozsvárott (1817-1821) épültek föl. Az új iskolának - a Ratio educationis előírásához igazodva - öt tágasnak nevezhető tanterme (a földszintiek mérete 7 x 8 m) és egy nagyobb emeleti díszterme volt. (6. ábra) Ma is eredeti helyén áll, bár a XIX. és XX. században többször is bővítették, minden lehetséges irányban. 7. Templomépítés Veszprémi letelepedésük kezdetén a piaristák a székesegyház Szent Imre kápolnáját használták, majd 1724-től ők lettek a Salomváry János által a várhegy aljában alapított Szent Anna kápolna lelkészei. Ezt tekintették saját templomuknak, és oda is temetkeztek. 1762-től azután a Nagy-Vitéz család egykori telkén álló régi iskolaépületüket is kápolnává alakították. Olyan templomuk azonban nem volt, amelybe az egyre számosabb gimnáziumi diákság beférhetett volna. Ezért Horváth Ignác házfönök-igazgató (1820-1843) elhatározta, hogy a régi kápolna helyén templomot épít, és ezt 1828 és 1836 között meg is valósította. A Szent Imre herceg tiszteletére szentelt templom tervezője valószínűleg Czeglédy István házfőnök-helyettes volt, de a tervváltozatok között végül is Bolla Márton tartományfőnök szava döntött. (7. ábra) Klasszicista tornya és homlokzata majdnem egyedülálló a magyarországi piarista templomok között, hiszen a piarista templomépítkezések nagy korszaka a XVIII. század közepén véget ért. A XIX. század során Veszprémen kívül csupán két piarista templom épült. Az egyik Kalocsán 1801 és 1804 között a régi gimnáziumi színházterem helyén, a másik pedig Nagybecskereken 1845-ben Szent István tisztele110