Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
2. A feltárások eredményei
12. kép: Szentgál-Teleki-dűlő, a feltárt objektumok Fig. 12: Szentgál-Teleki-dűlő, the uncovered features hajló peremű bikónikus kis tál rövid felső résszel éles töréssel (1. tábla 2., 4. tábla 1.) és hosszabb felső részszel, lágyabb profillal (1. tábla 4.). További tálforma a behúzott peremű félgömbös tál. Az ívelt falú, félgömbös tálak között van egy kis tálka, melynek a peremén nem bütyköt, hanem kiöntőt találunk (4. tábla 5.). Az alacsony, vastag falú tál előfordul ívelt fallal is (4. tábla 6.). Ezekhez nagy fül tartozik általában. A csonkakúpos tálak egy változata a füles mély tál (3. tábla 8.), esetenként ovális aljjal. Különleges forma egy hengeres falú kis tál kettős bütyökkel (2. tábla 7.). A csőtalpak nagy része alacsony, kihajló aljú (5. tábla 5.), de van magasabb is (2. tábla 6., 5. tábla 4.). Gyakoriságban a tál után a váza következik: kihajló peremű, ívelt vállú vagy tölcséres nyakú nagyobb edény (6. tábla 4.). A fazekakkal szemben nem olyan éles a nyakvonaluk, és jobban kidolgozottak. További különbség a plasztikus dísz hiánya. A fazék itt nem olyan nagy darabszámú, mint a többi leletanyagban. A meghatározott darabszámnál valószínűleg jóval többet kellene ide sorolni, de az azonosítás nehézségekbe ütközik. A kerámia durvasága nem ad útmutatást, mert alig van a kerámiában finomsági differencia. A fazekak változatai: kihajló és tölcséres nyakú (1. tábla 8., 2. tábla 1., 6. tábla 1-2.). Mindkettőnél előfordul, hogy a nyaka erősen ívelt. A kihajó peremű változathoz tojásdad test tartozik (6. tábla 2.). Rit13. kép: Szentgál-Teleki-dűlő, a lelőhely Fig. 13: Szentgál-Teleki-dűlő, the site 20
