Csirke Orsolya: Terra sigillata edények a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből (Veszprém, 2006)

mák közt már ritkább a Drag. 27 és gyakoribb az azt felváltó Drag. 33 vagy Drag. 46 forma (acetabula, paropsides). Csak néhányszor találkozhatunk a Drag. 36 típusú tállal vagy a Drag. 38 formájú mortariummal. A Lezouxi díszítetlen edényeken gyakori a névbélyeg. Anyagunkban Aventinus (Kispirit, MRT 3, 31/5. lelőhely), Aeternus, Banoluccus, Cantomillus, Gippius (Baláca), Mammius, Materninus (Baláca), Saciro (Tüskevár) és Suobnedo közép-galliai mesterek bélyegeit találhatjuk tányér-, ill. pohárformák alján. Többségük ismeretlen lelőhelyű vagy a bizonytalan eredetű bakonyszentlászói darabokon található. A kelet-galliai manufaktúrákhoz egyedül egy ismertelen lelőhelyű tál köthető, amely Verecundus ittenweileri (Elzász) műhelyében készült. A múzeum sigillataállományában - Pannónia legtöbb lelőhelyéhez hasonlóan - az edények döntő többsége rheinzaberni gyártmányú. Összesen 1047 darab, azaz a leletek 65,2%-a köthető a nagy rajnai gyárhoz. Összesen 40 lelőhelyen került elő rheinzaberni áru; számszerűleg a legtöbb (895 db) a jól kutatott balácai villában. Bár ez az áru szinte minden római kori lelőhelyen fellelhető; jelentősebb számban csak a Szentkirályszabadjaromkúti (44 db), a Gyulafirátót-pogányteleki (16 db) és az örvényesi (7 db) villákban került elő. A többi településen csak néhány darab képviseli ezt a manufaktúrát; csak a balatonaligai telepről regisztrálhattunk több példányt (12 db). A rajnai kerámia nagyobb elterjedése részben árának köszönhető; ez a fazekastelep közelebb volt a pannóniai piacokhoz, így az áru kisebb szállítási költséggel volt megterhelve, másrészt azzal a konjunktúrával hozható öszefüggésbe, amely a Severus-kori Pannoniát jellemezte. A dombordíszes edények Drag. 37, egészen ritkán Drag. 30 formájúak. A rajnai manufaktúra Kr. u. 150 táján kezdett működni; ettől kezdve közel egy évszázadon át szállított a dunai tartományokba. A korai műhelyek termékei közül a Janu(ariu)s I, Reginus I és a Cerialis III széria lelhető fel. Lényegesen több a késő Antoninus-Severus-kori áru aránya; a mesterek szerint meghatározható anyagban ez a csoport a korábbinak kétszerese. Jelentősebb mennyiségű Balácán Comitialis V, BF Attoni, Attilus és az ún. E 25-26 tojásfüzérrel díszített áru; a legkésőbbiek közül pedig a Primitivus MII és a Janu(ariu)s II széria (MEES 2000, 162-165). Ez utóbbit a kutatás a III. század első felére keltezte. Comitialis bélyege aránylag gyakran található meg a tálak képmezőjében egy balácai, egy gyulafirátóti, ill. egy paloznaki lelőhelyű darabon. Comitialis műhelyében dolgozhatott Joventinus - valószínűleg neki tulajdonítható az egyik gyulafirátóti tálon iü