Gopcsa Katalin: A Sümegi Művésztelep (1919-1931) és kortárs képzőművészek paletta kiállítása (Veszprém, 2006)

Darnay Kálmán paletta-gyűjteménye Darnay Kálmán - hajdani vaskereskedő, régész, muzeológus, szak- és szépíró, művészetpártoló, „kulturális mindenes", sümegi polihisztor, megszállott gyűjtő, királyi kormányfőtanácsos és később szárnyrakelt legendák garabonciás figurája - széleskörű ismeretséggel rendelkezett. Ismerte Jókait és Mikszáthot, beszélgetett kávéházakban Gárdonyival és Adyval, levelezett Kaffka Margittal, Istók Jánossal, Rippl-Rónaival, de meglátogatta őt Sümegen Csathó Kálmán és Herczeg Ferenc is. Baráti köréhez tartozott Eötvös Károly, és Darnay pártfogolta a később Indiába letelepedett Sass Brunner Erzsébetet és festőlányát is. Sümeget személyes vonzása és szerteágazó tevékenysége a Dunántúl egyik kulturális központjává tette. Tervei között szerepelt egy nagybányai mintára kialakított „Nagybányát átköltöztető" művésztelep létrehozása is Sümegen. Az 1925. július 12-i Sümegi Újság cikke ezzel a címmel jelent meg: „A dátumot pedig jegyezzék meg: 1925. július 12." Mivelhogy, az elképzelések szerint, ez a nap lett volna sorsdöntő az állandó művésztelep létrehozásában. Kultuszminiszteri titkár, a dunántúli közművelődési egyesület, Sümeg város lelkes elöljárói is szorgalmazták a művésztelep ügyét, amelyet a Képzőművészeti Főiskola rektora, Csók István személyesen is patronált, majd utóda, Glatz Oszkár is. A terv impozáns volt: Sümegen, a szőlőhegy alatt a Haraszton felépíteni a művésztelepet műtermekkel, művészházzal és egy, a művészek elhelyezésére szolgáló internátusszerű épülettel. A fennmaradt, Darnaynak ajándékozott huszonkilenc paletta tanúsága szerint 1925 volt az az év, amikor a legtöbben dolgoztak a sümegi nyári művésztelepen. Sümegen azonban már korábban is nyaraltak és festettek művészek, akik ott készült műveikből sorra rendeztek kiállításokat a Főreáliskolában vagy a Leányinternátusban vagy a Polgári Kör nagytermében. A korabeli sajtóból többé-kevésbé nyomon követhetjük, kik is fordultak meg a kisvárosban, még az 1924-es, 1925-ös festőnövendékek, és a későbbi 1925-ös, 1927—29-es főiskolai Rudnay- és Csók-növendékek sümegi munkálkodása előtt. Egy 1919-es újsághír Boem Ritát említi, egy 1920-as a debreceni Bakoss Tibort, valamint a