Kulcsár Ágnes - K. Palágyi Sylvia (szerk.): Római kori ékszerek és viseleti tárgyak a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből (Veszprém, 2005)

Rövidítések és szótár a katalógushoz

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészeti gyűjteményét bemutató katalógusok sorában, a római kori világítóeszközök, a római kori lószer­szám- és járomveretek, valamint az üvegek után, ez alkalommal a római kori ékszerekre és viseleti tárgyakra kerül sor. Ahogy előző köteteinknél is tettük, ismételten elmondhatjuk, hogy azokat a leleteket vettük be ka­talógusunkba, amelyeket a veszprémi múzeum általános régészeti, ill. az Ókori Régészeti Osztály leltárkönyvében vettek nyilvántartásba az évek során, és amelyek ma is megtalálhatók a gyűjteményben. Az egyes, je­lenleg nem fellelhető, „rejtőzködő tárgyak" később egy revízió után újra előkerülhetnek. Ezzel, ahogy korábban is, annak szükségességét jeleztük, hogy a már megjelent katalógusokat nemcsak a folyamatos gyarapodás miatt, hanem az eddig katalógusokba nem került tárgyak miatt is, ki kell egészítenünk, mintegy pótkötettel (pótkötetekkel) ellátnunk. Ugyancsak szükség lesz az ékszerek és viseleti tárgyak esetében is a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság külön leltárkönyveiben nyilvántartott, pl. a már lezárt tüskevári Helytörténeti Gyűjtemény, valamint a pápai Gr. Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum anyagának bemutatására is. Katalógusunkból kimaradtak azok a római kori tárgyak, amelyek népván­dorlás kori temetők feltárása során kerültek elő. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően, a katalógusok megjelenésével egyidejűleg, kiállításon mutatjuk be a balácai római kori villagazdaságban gyűjteményünk legszebb darabjait- Tesszük ezt egyrészt azért, mert Baláca lefedett főépülete alkalmas kisebb kiállítások befogadására, másrészt pe­dig be kívánjuk mutatni azt az anyagot is, ill. annak az új anyagnak egy részét, amely az 1976-tal megkezdődött újabb ásatások eredményeképpen került Balácán napvilágra. A katalógusunkban közölt ékszerek, viseleti tárgyak száma viszony­lag nagy (860 db), sajnos azonban sok közöttük az ismeretlen lelőhelyű (292 db, azaz 33,95%). A II. világháborút követő nagy leltározási kam­pány idejére a raktárakban őrzött tárgyak egy részének lelőhelycédulája elkallódott, s csak nagy szerencsével lehetett közülük később egyet-egyet azonosítani. A balácai római kori villa 1906-1926 közötti és az 1976-tól ma is tartó ásatásainak eddig beleltározott leletanyagában 148 db az ékszer, ill. visele­ti tárgy, tehát a katalógusba felvett tárgyak 17,20%-a. A 148 darabból 137 tekinthető ún. telepanyagnak (épületanyagnak), 10 db pedig sírból szár­mazik. A késő római kori sírok ugyancsak épületközelből kerültek elő. így pl. a XVII. épület apszisa melletti omladékba ástak bele két sírt. (CSIRKE 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom