Kulcsár Ágnes - K. Palágyi Sylvia (szerk.): Római kori üvegek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből (Veszprém, 2004)

korai változatai pl. az inota halomsírok egyikéből üvegurna mellől (PALÁGYI 1981, 60. Taf. I.) (Kát. 10.1.4.), kései, IV. századi példánya pedig kék pettyes díszítéssel Vörösberényből ismert (Kát. 2.2.1.). A behúzott oldalú, harangalakú pohár töredékei az inotai 2. halom sírgödrében egy ún. pikkelyes díszítésű , felfelé szélesedő szájú, egyenes oldalú, fordított harang alakú pohárral, Fazettenecherrel (Kát. 10.2.3., 10.2.2.), ill. két hasábos korsóval és két cilindrikus korsóval kerültek elő. A pikkelyes díszítésű oldal- és a vízszintes peremtöredékek további pikkelyes poharak, ill. hasábos vagy cilindrikus korsók meglétét valószínűsítik. (PALÁGYI 1981, 65. Taf. VI.) Barkóczi L. az inotai pohárral párhuzamba állítható brigetioi, pikkely-, ill. rombikus díszítésű poharat a II. század elejére helyezte. (BARKÓCZI 1988, 102. Nr. 160.) Az inotai két halomsír keltezése hasonló: I. század vége és Traianus uralkodásának ideje, ill. Hadrianus uralkodásának eleje. (PALÁGYI 1981, 26.) A balácai római kori villában talált pikkelydíszes üvegtöredékek is hasonló korúak lehetnek az inotaiakkal. A II. század első felében berendezett balácai pinceanyagban feltűnően nagy számban kerültek elő poharak és hasábos korsók töredékei. (PALÁGYI 1992, 58-63., 123.) A mezőszilasi halomsírokat az

I. század vége és a II. század közepe közötti időszakban emelték. (KISS 1957, 40-53.; PALÁGYI-NAGY 2000, 27., PALÁGYI-NAGY 2002, 23.) A hasábos üvegkorsók mellett illatszeres üvegek és egy spiráldíszes tálka alkották a mezőszilasi halmok üvegkészletét. (Kát. 15.4.)

A korai, II. század eleji üvegpoharak csoportjába tartozik egy Veszprém megyei, közelebbi lelőhely nélküli, horpasztott oldalú pohár (Faltenbecher) is. (BARKÓCZI 1988, 86. Nr. 111.) (Kát. 26.3.) A IV. század végi, V. század eleji megnyúlt testű, kónikus poharak egyik szép példányát 2003-ban a balácai XVII. épület falának közelében feltárt sír rejtette. (Kát 5.7.36.) A balatonfüredi pohárral együtt (Kát. 3.2.1.) a két üvegedény formailag a ságvári és a kisárpási példányokhoz áll közel. (BARKÓCZI 1988, 81. Nr. 93., 96.) Talán egy kehely nodusával azonosíthatjuk (amennyiben római kori), ismeretlen lelőhelyű töredékünket (Kát. 26.33.). A mintaképpen szóba jöhető példányok Intercisából és Gorsiumból a III. századból származnak. (BARKÓCZI 1988, 108-109., Nr.

174., 180.)

A fiolák, illatszeres üvegek szinte végigkísérik Pannonia római kori évszázadait. A rövid nyakú, hosszú, hengeres testű edénykék mellett a korai időszakban megjelennek a csepp alakú, hosszú, cilindrikus nyakú formák, a nyomott testű, homorú aljú, majd a négyzetes testű, ill. horpasztott oldalú példányok, (pl. Kát. 12.1-3., 6.1., 14.1-2., 15.2., 20.1., 21.1-2.)

6