Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

A privát szféra világa - Szikra Éva: A dunántúli polgárság kertkultúrája a dualizmus korában

ellenére még ebben az időben is néhány kiváló, országos hírnevet kivívó értelmiségit tudott felmutatni. Például: itt élt Darnay Kálmán a neves régész és múzeumalapító és 1913-14-ben Szabó Dezső is tanított Sümegen. A város ipari és gazdasági fejlődését jelentékenyen hátráltatta másodrendű vasútvonala. 1907-ben mezővárosi címét is elvesztette és nagyközség lett, de a település régi, városias jellegét továbbra is megőrizte. Sümeg mai települése a Várhegy magaslatáról jól áttekinthető. A vár alatti helység kanyargó utcáinak házai egységes és megragadó képet nyújtanak. A 19. századi eklektikus stílusjegyeket is viselő házai külsejükkel jól alkalmazkodtak a barokk időszak értékes alkotásaihoz. Számos épület szerepel a műemlékjegyzékben, de vannak olyanok is, amelyeknek csak városképi szempontból van jelentőségük. Ezek az építészeti értékkel bíró házak szinte mind rendelkeztek kerttel is. Tekintettel a város viszonylag pezsgő társadalmi, kulturális életére valószínűsíthető, hogy e nyüzsgő élet a kertekben folyt. Annak ellenére, hogy egyelőre nincsenek tárgyi bizonyítékaink, feltehetően ezeket a kerteket az általános részben ismertetett stílusban, berendezésekkel, kerti építményekkel és növényzettel látták el. Csak egy-egy konkrét megjegyzés utal a kertek létére, például Darnay Kálmán házának leírásakor: „A valaha jobb időket látott kert közepén meghúzódó földszintes, tornácos ház..."

12 A Kossuth Lajos utca nagypolgári házai, a Deák Ferenc utcában a régi Osterhueber-, Spissich- és Ramassetter-házak, Entz Ferenc szülőháza, a Kisfaludy-ház és a kúriák, mint a Hertelendy-, Nanica-, valamint Vajda-kúria kertjei bizonyára számos értékes kertépítészeti részlettel bírtak. 1990-ben az egykori OMF Építészeti Osztályán elvégeztük Sümeg műemléki vizsgálatát, melynek zöldfelületi tervrészét én készítettem. Ekkor találtam rá a város és külterületeinek színezett kataszteri térképére az FTV-nél. Az 1875-ben készült ún. „százéves térkép" mutatja a szántók, a szőlők és a belterületi kertek elhelyezkedését.

13 Az ábrázolás alapján jól elkülönülnek a feltehetőleg díszkertként szolgáló területek. Sajnos, ahogy erre korábban is utaltam, konkrét kialakításukra nem állnak rendelkezésünkre adatok. Nagyszámú korabeli képeslapot, fényképet 533