Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Nagy Mariann: A Dunántúl társadalmának polgárosodása az 1862. évi birodalmi adóstatisztika tükrében

jövedelemadó. Csak a molnárok és a pékek adója jelez az átlagosnál nagyobb jövedelmet. A kereskedelemmel foglalkozók csoportjában magasabb átlagos adóösszegekkel találkozunk, s ez nyilvánvalóan a kisiparosokénál magasabb jövedelmeket takar. Az értelmiségi foglalkozások közül az ügyvédek és az orvosok adóztak legnagyobb számban, a legnagyobb átlagos adót azonban a gyógyszerészek fizették. Kik voltak a legnagyobb adózók, azaz kik rendelkeztek a legnagyobb jövedelemmel? (10. táblázat). Ezer forintnál több adót csak a három Mosón megyei cukorgyár fizetett, a hat Sopron megyei cukorgyár átlagos adója 731 forint volt. Ezen kívül csak a hat gőzmalom (négy a pécsi, kettő a nagykanizsai adókörzetben) és három nagykereskedő (mindhárman a soproni körzetben) fizetett 100 forint feletti jövedelemadót. Az 50 forint feletti adó számottevő jövedelemre utal még az üveggyárosok, a kocsigyárosok, a sörfőzők, a sajtkészítők és a gyapjúkereskedők esetében is. Az elmondottak alapján úgy véljük, hogy a nagyszámban rendelkezésre álló és még nem feldolgozott adóstatisztikák alkalmasak arra, hogy tovább bővítsék, kiegészítsék ismereteinket a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól, elsősorban az e téren mutatkozó regionális eltérésekről, s képet adjanak arról, hogy az egyes tevékenységek, szakmák hol helyezkedtek el a jövedelmi skálán. Jegyzetek 1 Katus László hívta fel a figyelmet e kérdés fontosságára és a forrás értékére. KATUS László, A Dunántúl gazdasági és társadalmi fejlődésének fő vonásai 1848-1867. In: A Dunántúl településtörténete. 3. köt. 1848-1867. [PAB-VEAB Értesítő, 1978.] (Székesfehérvár, 1978) 17-18., 29. 2 Az adóalanyok adóbevallásukban igyekeztek tényleges jövedelmük egy részét eltitkolni. Fellner Frigyes feltételezi, hogy a megadóztatott jövedelem egyharmada a tényleges jövedelemnek, tehát a bevallott jövedelem háromszorosát veszi a tényleges jövedelemnek. FELLNER Frigyes, Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. (Budapest, 1916) 90., 109-110. 3 Mittheilungen aus dem Gebiete der Statistik XII. 4 Statistisches Jahrbuch der Oesterreichischen Monarchieför das Jahr 1863. 396. 78