Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

nének. (A céltudatos városrendezés eredményeként számos középület csekély felújítással, módosítással a közelmúltig változatlan funkciót tölt be.) A századfordulón egyre több, ambiciózus ember találta meg a számításait Kaposváron. A város fejlődésének annyira intenzív szakaszát élte épp át, hogy viszonylag sok volt az elégedett, magabiztos, tenni vágyó ember. Erre figyelt fel a Somogyi Hírlap fővárosból megyénkbe került munkatársa is. A „Kaposvár az idegenek szemében" című cikkében a kaposváriakról azt írja, hogy „az intelligencia száma meglepő." Az emberek igen udvariasak, jártasak mindenben, amire egy világfínak szüksége van, de... a nagyszerű beteg agyú embereket itt sehol sem találni." A korzó is csak „hasonlít a korzókhoz, de nincsenek királyai... Az asszonyok, lányok sem olyanok, minőket a Duna-korzón lát az ember. Nagyon egészségesek, nagyon pirosak, nagyon vérbőek... Egyáltalán nem dekadensek, de igen-igen természetesek... Kaposvár általában derék, nyárspolgár város, züllők, zseniális bűnösök, szélhámosok nem teremnek benne, egyedül munkások. Ennél rosszabbat, de egyúttal nagyobb dicséretet, meg vagyok győződve róla, senki sem mondhat egy városról."

30 Jegyzetek 1 BERGEL József, Kapós vár 40 év óta. (Kaposvár, 1877) 12. 2 Kaposvár 1751 óta végleges székhelye lett Somogy megyének. 3 BERGEL, Í. m. 13-14. 4 Uo. 16. 5 Kaposvár lakosságának számszerű alakulása korszakunkban: 1869: 6 649 fő 1880: 9 571 fő 1890: 13 417 fő 1900:18 218 fő 1910: 24 124 fő. 6 CASSIUS, Kék könyv vagy a kaposvári uradalom a herczeg Esterházy catastropha előtt és után. (Pest, 1866)33. 7 Somogy, 1872. április 2. 8 Részlet a városi főjegyző 1896-os, ünnepi összefoglalójából. Somogy, 1896. június 14. 9 Kaposvár Dél-Dunántúlon elfoglalt szerencsés földrajzi helyzete, a kapitalizálódó mezőgazdaság piacközpontúsága, valamint a megyei és a városi vezetés szándékának eredményeként megépül a fonyódi, a siófoki és a szigetvári vonal. Pécs vonzódása a Balatonhoz elősegítette a fonyódi vonal kiépítését. A belső-somogyi cukorrépaföldek jó megközelíté377