Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

midőn az újabb törvények, rendeletek, jogszolgáltatás modern követelményei úgyszólván elöntik aktákkal a helyiségeket."

12 A beruházásokhoz államsegélyre volt szükség. Ennek kieszközlésére változatos módszereket alkalmaztak. A sajtó hatásvadász cikkeivel gondoskodott a nagyközönség érdeklődésének fenntartásáról, a közvélemény irányításáról. A közgyűléseken, különféle fórumokon teátrális jelenetek zajlottak, mentek a küldöttségek, majd a köszönőlevelek. Közgyűlés határozott a miniszterhez felterjesztendő feliratok hangneméről, a körülmények előadásának módozatáról. Egy ilyen sikeres akció eredményeként készült el 1905-1906-ban a Meggyes-telken a budapesti Kúria ihlette grandiózus igazságügyi palota épülete. Mögötte lett végleges helye a börtönnek is. A tervek közül a vasútállomás bővítése hosszú évekig napirenden volt, s a világháború miatt tovább húzódott. Viták folytak a személy- és teherforgalom kettéosztásáról, a keleti vagy nyugati irányú bővítésről és a Donnerba jutás kérdéséről. 1898. november 5-én adták át a forgalomnak a biztonságos és zavartalan vasúti átjárást biztosító vashidat, azaz a vasúti felüljárót.

13 A pénzügyi és hitelélet megélénkülése, valamint a kereskedelem átalakulása szintén megváltoztatta a város arculatát. Még a kiegyezést közvetlenül megelőző és követő korszakot is a tőkehiány, a hitelélet fejletlensége jellemezte. A megjelenő kisebb hitelintézetek szerepe az volt, hogy szerényebb tőkét biztosítson az induló helyi vállalkozásokhoz, segítse túlélni kisebb válságaikat. Ezt a szerepet látta el a kaposvári segélyszövetkezet, mely az idők folyamán maga is jegyzett, jó céggé érett. „24 évi működése alatt oly naggyá nőtte ki magát, hogy az országban a hasonintézetek közt a második helyet foglalja el" a századfordulón.

14 A város regionális szerepkörének erősödésével egyre jobban vonzotta a tőkét. Az 1864-ben 40 ezer Ft alaptőkével létrehozott Somogymegyei Takarékpénztár Rt. nemcsak a megyében, de a vidéki intézetek között az országban is az elsők között állt.

15 Az ipar és a kereskedelem élénkülésével nőtt a pénzintézetek forgalma. Azt tartották, hogy a legvirágzóbb üzlet a pénzüzlet, ahol még az ipari részvénytársaságok gyenge éveiben is jó osztalékot 369