Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

menyek időszakát éljük!), utána magánszemélyek is kaphatnak telket. (A Meggyes-telek vételára bőven megtérült!) 1896-ban itt helyezik el az új gimnáziumépület alapkövét, s máris folyamatban a MÁV-interaátus építése. (Itt kapnak aztán majd helyet a további reprezentatív intézmények: az Igazságügyi, majd később a Posta Palota, errefelé bővül a kórház, de itt létesülnek az elegáns társasági élet székházai mint pl. a Nemzeti Kaszinó, a Katolikus Kör stb.) Kaposvár városa a maga urbánus jellegű építkezéseivel Németh István polgármestersége idején (1895-1911), voltaképp a millenni­umot követő tíz esztendőben teremt modern várost, mint építészeti együttest. Ez idő alatt gyarapodó közintézményeinek méltó elhe­lyezésével és gazdagodó polgárainak újonnan épülő (és átépülő) lakóházaival viharos gyorsasággal egy új város születik. A millennium évében, 1896-ban a város az alábbi látnivalók­kal szolgált. Megsokasodtak a templomtornyok. Az 1886-ban megnagyobbított katolikus templomon kívül kápolna és kálvária, 1889-ben református templom épül. 1864-ben már felavatták a zsinagógát. (Az izraelita, szellemében polgárosultabb és igénye­sebb városlakók száma 1896-ban már a lakosság 17%-át teszi ki.) A főtéren (akkoriban Széchenyi térnek hívták a mai Kossuth te­ret) a még hiányzó csatornázás ellenére is csinosabb az összkép. 1868-ban nagyobb lesz a régi városháza (a mai tornyos épület csak 1903-ban készül el). A reformkori földszintes gimnázium helyén 1864-től már emeletes ház díszeleg, melyben immár nyolc osztály tanul, s hamarosan egy új, „a modern pedagógia követelményeinek megfelelő épülettel fog felcseréltetni." A város­ház mellett egy földszintes vegyeskereskedés helyén 1887-től a polgári leányiskola, a plébánia mögül 1875-től a Ranolder János alapította zárda emeletes épületei magasodnak. Az elemi isko­lák száma négyre szaporodott. Van már iparostanonc-iskola és két kisdedóvó is. A Fő utcán a Somogymegyei Takarékpénztár 1881-ben építette impozáns palotáját (melyet e század elején több bankszékház megépítése követ). Az 1871-ben épült vasút­állomásról pedig megnyugodva olvashatták 1896-ban a város polgárai, hogy azt „mihamarabb az itteni forgalomnak megfelelő s a közönség jogos kényelmi igényeit is kielégítő állomás" váltja 364

Next

/
Oldalképek
Tartalom