Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

végre elmúltak már azok az idők, amikor még csak nyűgöt jelentett (beszállásolás, forspont) a katonaság a város számára. Sőt, befogadásuk ügye ellenkező fordulatot vesz. Az 1870-es évek közepén állami költségen felépül a Honvéd-laktanya, később már a megye és a város is azon van, hogy további laktanyák létesüljenek. 1883-ban elkészül a Baross utcai katonai laktanya és csapatkórház, s a századelőn a Kontrássy utcában újabb kaszárnya épül. 1. ábra. Cukorgyár, 1902 Az Esterházy hitbizományi 1890-től a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) bérli másik négy uradalommal (Festetich, Ráday, Somssich, Inkey) egyetemben. A terület több mint 40 ezer hold! A modern gazdaság bázisa lett a kor színvonalán álló élelmiszeriparnak. A gyár már a városba települ. A városban működik ugyan néhány kisebb ipari üzem (egy nagyobb, két kisebb malom, gőzszappangyár, téglagyárak, keményítőgyár), ám a nagyipar létrejöttét a MIR Rt. cukorgyárának üzembe helyezése jelenti. (1894-től napjainkig Kaposvár egyik legfontosabb üzeme.) Felszívja a város és környékéről a munkaerőt. Kampány idején a környékbeli „mezőgazdák" panaszkodnak, hogy a gyár annyira „lefoglalja" a napszámosokat, hogy még „pénzért sem" (értsd: nemhogy természetbeni járandóságért!) kapható munkás362