Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Szilágyi István: Szombathely városépítés-története a dualizmus korában

képben a későbbi „modernizálások" miatt magánházak és középületek egész sora vesztette el (vakolat-)architektúráját, de az arányok és néhány megmaradt részlet még emlékeztet az alkotás korára. Az eklektika (mai terminológiával élve: a historizmus) különféle irányzatai mellett a szecesszió is megjelenik. Igazi léptékváltást az utóbbi jelent, de ez is csak néhány helyen, mint pl. a szombathelyi Takarékpénztár (ma Centrum áruház) (1912) Fő téri épületénél zavaró.

27 Más városokhoz hasonlítva szinte különlegesjellegzetesség a sok kupola, amelyeket zárterkélyek, tetőbefordulások, rizalitok, sarkok felett minden jelentősnek szánt épületen alkalmaztak. A korszak építészeti termését a feldolgozások jórészt számba vették már. A megyeszékhely jelleggel is összefüggésben számos középület keletkezett ebben a korban, amelyek az architektúra szabályai szerint, megfelelően megválasztott stílusban és máig példamutató minőségben és méltósággal készültek. Számos munka alkotóját tervpályázat útján választották ki (pl. Vas Megyei Árvaház, az ún. Trummer-ház stb.).

28 Talán kortörténeti érdekesség, hogy Szebovits Ottó, a fiatalon elhunyt lelkes építész Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete részére még a hely kiválasztása előtt többváltozatú (ideál-)tervet dolgozott ki a múzeumépületre.

29 A tervek korszerűsége is feltűnő. Bodányi műve 162. oldalán részletesen elemzi pl. Wälder Alajos középhegyi villáját (1901), aminek „elrendezése és méretei bámulatosanhasonlítottak" az Aussigban az 1903. évi iparkiállítás alkalmából felépített mintaházéra.

30 Az alkotók között külföldieket, elsősorban bécsieket {Franz Graber, Erwin Krieger, Gustav Posel, Matthias Schlager, Ludwig Schöne, más magyar városokból valókat, főképp budapestieket Czigler Győző, Fischer Ferenc, Hajós Alfréd, Hauszmann Alajos, Kolbenhey er Viktor, Medgyes Alajos, Pártos Gyula, Villányi János, Wagner Gyula, Ybl Lajos stb.) találunk elsősorban, de egyre jelentősebbé váltak a helyi tervezők is {Brenner János, Kirchmayer Károly, László Sándor, Wälder Alajos stb.). Különösen Rauscher Miksát (1850-1935) kell kiemelnünk, akit érdekes módon a kortársak és a következő generáció sem értékelt nagyra, 355