Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - T. Mérey Klára: Eltérő polgári társadalmak a Dunántúlon a dualizmus korában (Nagyatád, Nagykanizsa, Pés)

Az adatokat áttekintve feltűnik, hogy a „kisváros" Nagyatádon - melyhez, mint említettük, a határban levő uradalom is hozzátartozott gazdasági cselédeivel és népességével együtt - a mezőgazdaság, a kertészet és az őstermelés keresői 1900-ban 23, tíz évvel később pedig 22%-át alkották a település összes kereső népességének. Nagykanizsán ez az arány 1900-ban 21, 1910-ben már csak 17% volt. A nagyváros Pécsett a kereső népességnek 7%-át alkotta a mezőgazdaságból élők rétege, mindkét említett évben. Ekkor már a filoxéra elpusztította a Mecsek oldal virágzó szőlőültetvényeit, és az új szőlőtelepítések nem tudták betölteni azt az ürt, amit ez a pusztítás okozott. Mindehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy Nagyatád határa 4876 kat. hold volt, Nagykanizsáé közel 13 ezer és Pécs határa 12 285 kat. hold. Ez az adat már jelzi, hogy a „nagyváros" határában nem lehetett nagyobb, mezőgazdaságra fordítható földterület. Bányászat csupán Pécsett volt, ahol 1900-ban a keresők 6, tíz év múltán pedig 5%-a volt bányász. Az iparral foglalkozó népesség aránya eltérő. Nagyatádon a keresők 31, illetve 40%-a volt iparos, Nagykanizsán 26, illetve 1910-ben 33%-a dolgozott az iparban; Pécsett 30, illetve 36%-át foglalkoztatta az ipar. Nyilvánvaló, hogy az ipar „arca" más és más volt a három városban. Mellékelt térképünk mutatja, hogy 1876-ban Nagyatádon az ipari vállalkozók száma még nem érte el az 50-et, s 1910-ben is csak 100 és 200 fő volt a gyáripari vállalkozók, illetve vállalatok száma. Nagykanizsán és Pécsett viszont már jelentékeny számban tartották nyilván az ipari kis-, közép- és nagyvállalkozókat, illetve vállalatokat. Nagyon érdekes a kereskedelem és a hitelélet alakulása a három városban. Nagyatádon a keresők 5, illetve tíz év múltán 6%-a dolgozott ebben a gazdasági ágazatban. Nagykanizsa e téren kiugrik: mindkét esztendőben a keresők 9%-át foglalkoztatta a kereskedelem és a hitelszféra (a bankok, takarékszövetkezetek stb.). Pécsett a kereső népességnek csak 7, illetve 1910-ben 8%-a dolgozott ebben a gazdasági ágazatban. A közlekedés kérdésének vizsgálatánál meg kell állnunk. Nagyatád fontos piacos hely volt ugyan, de csak közvetlen környéke 29