Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában
A dualizmus korában a törvényhatósági bizottság több szakosztálya és bizottsága foglalkozott a városfejlesztés kérdéseivel. Ezek a feladatok tevékenységüknek azonban csak egy részét képezték. A városszépítéssel kizárólagosan csak a szépítészeti szakosztály foglalkozott, amelynek megszűnésével a feladat megoszlott a többi szakosztály között. A törvényhatóság szervezeti változásai jelentősen befolyásolták a szakosztályok feladatkörét és számát is, az egyes feladatokra létrejött szakosztályok hamarosan megszűntek, esetenként öszszevonásra kerültek. Az újabb teendőkre újakat szerveztek, így pl. a vízvezetéki és szennyvíz-csatornázási szakosztályt stb. A szakosztályok működése mellett meg kell említeni, hogy több bizottmány foglalkozott városrendezési kérdésekkel. Ezek a testületek általában egyes alkalmakra, rövidebb időszakokra, esetenként állandó felügyelet gyakorlására létre hozott küldöttségek voltak. Közülük a kertészeti bizottmány, majd a későbbiek során az útépítészeti bizottmány, az alagcsatorna munkálatok vezetésére létrehozott bizottmány említhető. A kertészeti bizottmány 1882-ben alakult meg, mint „a törvényhatóság által a bizottság tagjaiból alakított s a költségvetés keretén belül szabad intézkedési joggal rendelkező testület", amely a gazdasági tanácsnokkal együtt ellenőrizte a városi kertész munkáját is. 14 A ligetek, parkok karbantartását és fásítását, valamint a faiskolák felügyeletét szintén ellátta. A közterület-rendezés az 1870-es és az 1880-as évekre már a temetőkre is kiterjedt. A temetőrendező bizottság 1873-ban alakult, új szabályzatukat 1886-ban fogadták el. Ezt megelőzően megváltoztatták a temetők elnevezését. 15 A temetők felmérését, térképeinek és törzskönyvének elkészítését Endl József városi mérnök végezte. 16 A városrendezésben betöltött szerepe miatt legfontosabb az építési szakosztály volt, amely 1867-ben dolgozta ki az új építési szabályrendeletet. 17 Megvitatása több éven keresztül tartott, miniszteri jóváhagyására pedig 1874-ig kellett várni. 18 Átdolgozása nem váratott magára sokáig, elsőként a méterrendszer bevezetése miatt változtatták meg, később 1882-ben egyéb okok miatt mó284
