Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Csurgai Horváth József: Havranek József, Székesfehérvár polgármestere (1878–1908)

a korszak politikai stabilitásával, a törvényhatósági bizottsági választási rendszerrel és a virilisek (legtöbb adót fizetők) folyamatos támogatásával magyarázhatom. Polgármesteri tisztségét a tisztújításokon (1878. szeptember 2., 1884. április 14., 1890. április 17., 1896. április 16., 1902. április 14.) mindvégig egyedüli pályázóként, közfelkiáltással nyerte el. A fentiekben kiemelt jelentőséggel bírt a helyhatósági választási rendszer. A választások során nem egyszerre cserélődött ki a törvényhatósági bizottság tagsága. Mint ismeretes, a háromévenként tartott választásokon a testület választott tagjainak felét választották újra, a virilis tagok az előző évi adófizetési lajstromok alapján nyertek tagságot. Ezzel a választási szisztémával tulajdonképpen a helyhatósági választásokon egy-egy politikai erő nehezen tudott döntő fölényre szert tenni. Ugy tűnik, hogy a legfontosabb támogatókat a virilisekben kell keresnünk. Havranek jó kapcsolatot tartott a város egyik legbefolyásosabb családjával, a Kari családdal, melyet mélyített, hogy az ő Zichy ligeti házuk földszintjét bérelte. E család házasság révén a századfordulóra a város egyik leggazdagabb családjává vált. Befolyásuk századunk 20-as és 30-as éveiben meghatározó volt.

17 A köztiszteletben álló személyiség 1917. november 3-án bekövetkezett haláláról a város is megemlékezett. Saára Gyula indítványára elhatározták arcképének megfestését. Emlékét a Felső város Öreg utca - ahol szülői háza állt - róla történt elnevezésével is megörökítették, egyúttal a város díszpolgárává választották. Leánya, Havranek Ida végrendeletében jelentős vagyont hagyott a városi árvaházra. A 6 000 pengő hagyatékból alapítványt hoztak létre, amelynek jövedelméért az árvaháznak az elhunyt polgármester családi sírboltjának gondozását kellett vállalnia. Jegyzetek 1 Székesfehérvár Város Levéltára (továbbiakban: SZVL). Felsővárosi anyakönyvek 1845. 31. A családi feljegyzések szerint 1843. június 10-én született. 2 Havranek Ferenc 1801. március 4-én, Staub Terézia 1804. október 20-án született. Házasságot 1826. szeptember 20-án kötöttek. 3 KAROLY János, Fejér vármegye Története. 1. köt. (Székesfehérvár, 1896) 339-341. 273